A kéretlen reklámozással kapcsolatban meg kell különböztetnünk az elektronikus úton, a távközlési eszköz útján, és a postai úton (címzetten vagy címezetlenül) terjesztett kéretlen küldeményeket.
Bejegyzésünket három témakör köré rendezve olvashatta az elmúlt hetekben. Sorozatunkat a kéretlen elektronikus hirdetésekkel (e-mail, hírlevél, SMS, fax útján érkező kéretlen reklámküldemények) kezdtük, múlt héten a telefonon érkező megkeresésekről, most pedig a postai úton címzetten vagy címzés nélkül eljuttatott küldeményekről ejtünk szót.
Vannak akik szívesen tájékozódnak reklámok útján. Ők szórólapokat, reklámújságokat, e-mailben kapott hírleveleket böngészve szélesítik látókörüket az áruk, szolgáltatások választéka, ára, fellelhetősége vonatkozásában, keresik a legkedvezőbb ajánlatot egy-egy termék vagy szolgáltatás megvásárlására.
Megeshet azonban, hogy a reklámok csak ideig-óráig jelentenek segítséget, majd miután feliratkoztunk jó néhány hírlevélre, elérhetőségünkhöz különféle adatbázisokból hozzájutva kapunk hozzá pár további reklámküldeményt, azt vesszük észre, hogy postaládánkat, e-mail fiókunkat felnyitva a beáramló reklám dömping már nagyobb káoszt, mint átláthatóságot okoz. Már nem látjuk a fától az erdőt, és szabadulnánk az egész zűrzavarból. Még rosszabb, ha nemcsak szabadidős tevékenységünket zavarja meg ez a jelenség, de egyes munkahelyi folyamatokat is átláthatatlanná tesz a folyamatosan érkező reklámáradat.
A kéretlen postai reklámokat két nagyobb csoportba lehet osztani: címzett illetve címzés nélküli küldemények.
Címzett postai reklámküldemény természetes személy, mint a reklám címzettje részére közvetlen üzletszerzés útján a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető, a reklámozó és a reklámszolgáltató azonban köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje a reklám küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa. Megtiltás esetén az érintett személy részére reklám közvetlen üzletszerzés útján a továbbiakban nem küldhető!.
A visszavonó nyilatkozat megtételére, illetve a reklám küldésének megtiltására mind postai úton, mind pedig elektronikus levél útján lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a nyilatkozatot tevő személy egyértelműen azonosítható legyen. Ekkor egyértelműen és szembetűnően tájékoztatni kell a címzettet arról a címről és egyéb elérhetőségről, ahol a hozzájáruló nyilatkozat visszavonható, illetve a reklám küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti.
Továbbá az első alkalommal küldött reklámküldeménynek tartalmaznia kell a lemondást lehetővé tevő, postai úton címzett, térítésmentesen feladható és könyvelt küldeményként, igazolható módon kézbesített válaszlevelet. (A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény szabályozása).
A kéretlen, címzetlen, postaládába bedobott szórólapok ellen ma a fogyasztóknak kevés lehetőségük van tenni, mivel a reklámok terjesztése nehezen követhető, hatóságilag szinte kivitelezhetetlen az ellenőrzése, amellett hatásköre sem biztosított egy közigazgatási szervnek sem.
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 6. § (1) bekezdése : „Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.”
A Grt. 6. § (3) bekezdése szerint: „Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére reklám az (1) bekezdésben meghatározott módon a továbbiakban nem közölhető.”
A (4) bekezdés szerint címzett reklámküldemény természetes személy mint a reklám címzettje részére közvetlen üzletszerzés útján a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető, a reklámozó és a reklámszolgáltató azonban köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje a reklám küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa. Megtiltás esetén az érintett személy részére reklám közvetlen üzletszerzés útján a továbbiakban nem küldhető.
A jogszabályról bővebben itt tájékozódhat: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=117843.251821
A Magyar Posta Zrt. közel 25 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a szórólap-terjesztési piacon. Amennyiben amellett döntenek, hogy egyáltalán nem kérnek ilyen típusú reklámkiadványt, úgy érdemes a Magyar Posta területi fiókjánál kérni, hogy a cég által terjesztett kiadványokból az illető számára ne közvetítsenek.
Emellett érdemes levelet írni a postaládába mégis szórólapot eljuttató hirdető cégeknek, és arra kérni őket, tartsák tiszteletben a postaládák tulajdonosainak kéréseit, az ezt jelző feliratokat. A szórólapterjesztő alkalmazott kifogásolható viselkedése ellen a szórólapon szereplő cégnél, mint munkáltatójánál, illetve megbízójánál tehet panaszt. Amennyiben párt reklámcélú küldeményéről volt szó, úgy a párt helyi szervezetnél is tehet ez ügyben panaszt.
Bevált gyakorlat postaláda mellé egy szórólapgyűjtő alkalmatosságot kihelyezni, mivel így nagy valószínűséggel nem a postaládába, hanem a szórólap gyűjtőbe fogják dobni a kéretlen leveleket.
További hasznos információk: www.nfh.hu
