Demagógia

Hiába az elmúlt években folyamatosan bővülő támogatások, mégsem telik el hét úgy, hogy a baloldal ne családipótlékozna.

Újabb performanszra vállalkoztak az ellenzéki képviselők a parlamentben. Szomorú színjáték Fotó: Mirkó István

Van a jól ismert Mit adtak nekünk a rómaiak? jelenet a Monty Python-féle Brian életében. Összegyűlik a Júdea Népe Front, de vezetőjük, a John Cleese alakította Reg nehezen tudja maga mögé állítani a tagokat a rómaiak elleni akcióhoz. A lázongás, az akció tervezgetése helyett csak úgy sorjáznak a felvetések, hogy mi mindent köszönhetnek a rómaiaknak. Végül ez a párbeszéd zajlik le: – Jól van, de eltekintve a csatornától, gyógyászattól, oktatástól, bortól, közrendtől, öntözéstől, utaktól, vízvezeték-hálózattól… mit tettek a rómaiak értünk? – Békét hoztak… – Ó, békét… Demagóg!

Valahogy ez a jelenet juthat eszünkbe, amikor a családokra és az ellenzékre gondolunk. Hiába az elmúlt években folyamatosan bővülő támogatások, mégsem telik el hét úgy, hogy valamelyik balos párt a DK-tól a Jobbikig ne családipótlékozna. A családi pótlék ugyanis az egyetlen olyan családoknak járó juttatás, amelynek összege nem emelkedett a 2010-es kormányváltás óta – persze nem véletlenül, mert a tíz éve regnáló kormány deklaráltan nem segélyt, hanem munkához kötött támogatásokat ad.

Legutóbb Gyurcsány egyik hű fegyverhordozója, Arató Gergely fordult írásbeli kérdéssel az újdonsült családügyi miniszterhez, Novák Katalinhoz. Ahhoz a Novák Katalinhoz, aki már miniszteri meghallgatásán bejelentette, hogy minden idők legnagyobb otthonteremtési programján dolgoznak. Szóval jött szegény Arató Gergely, aki a Miért nem emeli a kormány a családi pótlékot? című kérdésében nem sorakoztatta az érveket, nem hivatkozott semmilyen tanulmányra, demográfiai folyamatra, hanem nemes egyszerűséggel le találta írni ezt a mondatot: „A dübörgő gazdaság és a jobban teljesítő Magyarország több mint tíz év alatt elfeledkezett a családokról.”

Nos, a kormány olyannyira „elfeledkezett” a családokról, hogy tegnap ismertté vált a nagyszabású otthonteremtési program. Van ebben ismét ötszázalékos forgalmi adó, családoknak teljes áfamentesség és illetékmentesség, lakásfelújítási program és kiemelten támogatott tetőtér-beépítés a többgenerációs együttélések esetére.

Mindez pedig nem a levegőben lóg, hanem ráépül az eddigiekre, a csokra, a babaváró támogatásra, a falusi csokra. Olyan támogatási rendszer alakul tehát ki, amelyben lényegében bármilyen élethelyzetben több tíz millió forint támogatást kaphatnak a családalapítás előtt álló vagy a gyermeket nevelő fiatalok arra, hogy saját otthonuk legyen.

Sokszor halljuk kormányzati szereplőktől a saját otthont. Bár egyesek rendületlenül értetlenkednek, hogy a kormány miért tartja ennyire fontosnak, valójában ezt nem a kormány tartja fontosnak, hanem a magyarok, sőt mondhatni, a közép-európaiak. Itt a ház, a lakás a család vagyona, ezért dolgozunk egy életen át. S most az idősebbek is örömmel nyugtázhatják, hogy gyerekeiknek, unokáiknak a jelenlegi politika olyan támogatásokat nyújt, hogy nem aktív éveik végére sikerül felépíteniük egy házat, hanem már közös életük elején kialakíthatják önálló otthonukat. Ennek a saját otthonnak a jelentősége ráadásul a koronavírus-járvány jelentette bizonytalanságban különös erővel mutatkozott meg.

Miközben a családi pótlék akár ötvenszázalékos emelése is mindössze hat-nyolcezer forintot jelentene egy családnak, egy házaspár most lényegében akkor is jogosult a babaváró támogatás szabadon felhasználható tízmillió forintját felvenni, ha történetesen a férfi és a nő is a minimálbért kapja. S ha még elkezdenénk felsorolni az adó- és járulékkedvezményeket, a gyedet, a gyed extrát, a jövőre már a bruttó keresetnek megfelelő mértékű csedet, a diákhitel-elengedést, az ingyen tankönyvet, az ingyenes iskolai étkezést, vajon mi lenne az ellenzék reakciója? Demagóg?