Ebben az idilli tájban kell helyet csinálnia magának az RMDSZ-nek, amely a mostani választások előtt meglepően gyorsan tudott tető alá hozni egy összmagyar megállapodást az Erdélyi Magyar Szövetségbe tömörülő két kisebb párttal. Bukarestben valamiféle halvány garanciát a Magyarország, illetve a magyar képviselet elleni támadások mérséklésére csak az RMDSZ kormányzati szerepvállalása jelenthet. Ami természetesen akkor a leghatásosabb, ha a Kelemen Hunor vezette párt épp azt a néhány mandátumot adja a kormányozni vágyóknak, amely a parlamenti többséget biztosítja. Az érdek pillanatok alatt felülírja a magyarkártya bevetésének csábítását. Egy ilyen, az RMDSZ számára előnyös helyzetre van némi esély a vasárnapi választások után.
A magyar–román államközi viszony – legalábbis ami annak politikai részét illeti, gazdasági téren zavartalan az együttműködés – javításának célja nyilván az egyik fontos eleme lehetne az RMDSZ bukaresti hatalmi pozíciójának. Ennek megvalósításához túl sok reményt fűzni ma nem érdemes. Kétség sem fér ahhoz, hogy Romániával erősödne a markánsan körvonalazódó térségbeli összefogás. Nem kölcsönös magyar–román összeborulás kell, ideológiai testvériségre sem kell törekedni, mindössze pragmatikus, érdekek mentén kialakítandó megállapodásokra, értelmes párbeszédre lenne szükség. Bukarest ezt egyelőre nem akarja megérteni.
