Forintos alapon

A magyar gazdaság alapjai rendben vannak, ez nem indokolja az árfolyam mostani alakulását, ahogy bizalmi válságról sem beszélhetünk az országgal szemben.

Budapest, 2009. március 5. Újabb negatív rekordot ért el a forint, amely délután 313,50-ig gyengült az euróval szemben. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

A sildes sapka beigazítva, minden kész, hogy üssünk egyet az Orbán-kormányon, indulhat az adás – gondolhatta magában Vujity Tvrtko az ATV minapi reggeli műsorában. A téma a gyengélkedő forint volt, és nem más volt a beszélgetőpartner, mint maga Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Kell ennél jobb felállás? Elindult a gépezet, a riporter mindent bedobott, hogy megadja az alaphangulatot. Mi lesz most, hiszen ilyen gyenge árfolyam még nem volt, mit élhetnek át például a jászladányi és edelényi átlagemberek? – szólt a felvetések sorozata. És a kérdező már előre hallotta a választ, hogy hát ez népnyúzó kormány nyerészkedik a kisembereken, bezzeg az oligarchák jól járnak, satöbbi, satöbbi.

Ekkor jött a meglepetés, mert Vértes András nem a sokszor lejátszott lemezét hozta magával. A balliberális oldal megkérdőjelezhetetlen szakértője, egyszeres miniszterelnök-jelölt ugyanis azt mondta, hogy nincs az árfolyamban katasztrofális változás, a kormány pedig szeretné megtartani a magas növekedést. Nem erre számított Tvrtko, ám őt háborús körülmények között sem lehet zavarba hozni, így folytatta: de ha valaki egymillió forintot szeretne beváltani nyaralás előtt, akkor annak csak rossz? Vértes András vagy nem vette a lapot, vagy ezúttal megpróbált a politikai nézetétől függetlenül szakérteni, de nem ment bele a játékba. Aki váltani akar, az nyilván rosszabbul jár, de az átlagember életére nem nagyon hat a forint árfolyama, összegzett.

De mi lesz jövőre? – jött a következő kérdés, mire a válasz: vélhetően visszaerősödik az árfolyam a 300 forint közeli sávba. A sapkás kolléga érezhette, hogy ide ennél is több kell, és újabb drón- és rakétatámadás lehetőségét vetette fel Szaúd-Arábia ellen, de ez sem akart hatni. Amikor pedig Vértes András azt is kimondta, hogy a devizahitelek forintosítása miatt nem okoz nagy bajt a gyenge forint, az exportáló cégek pedig jól is járnak, akkor tudni lehetett, hogy itt ma nem terem babér. A riporter mesterterve ezúttal nem működött, de búcsúzóul még hozzátette, hogy mindig örömmel beszélget Vértes Andrással, noha őszinte mosolyra most nem tellett.

És valóban. Amíg a devizahitelek forintosítása előtt az adósok népes tábora az árfolyam mozgásától retteghetett, amíg hónapról hónapra nőttek a törlesztőrészletek, amíg azt sem tudhatták, hogy végül mennyit kell visszafizetni, addig bizony óriási fenyegetést jelentett a forint mozgása. Az emberek joggal tarthattak attól, hogy elvesztik otthonukat, ráadásul olyan mértékű volt a devizahitelek állománya, hogy az az egész gazdaságra veszélyt jelentett. A balliberális kormányoknak is tartaniuk kellett volna a tömeges fizetésképtelenségtől, de vezetőik nem féltek ettől, semmit nem tettek a baj elhárításáért, ellenben csődközeli helyzetbe irányították az országot. Az Orbán-kormány, amikor elhárultak a forintosítás elől az akadályok, megtette a szükséges lépést, így a devizahitelek kockázata a múlté lett.

A gyengébb forint természetesen drágítja az importtermékeket, az üzemanyagot, kevesebb pénzt kap, aki most váltja be például euróra a forintját, de ezen túlmenően az emberek hétköznapi életét nem befolyásolja jelentősebb mértékben. Plusz: a magyar gazdaság alapjai rendben vannak, ez nem indokolja az árfolyam mostani alakulását, ahogy bizalmi válságról sem beszélhetünk az országgal szemben. A nemzetközi fejlemények – így például a brexit és a kereskedelmi háború – között már jóval több a negatív fejlemény, de pánikra végképp nincsen ok, bármennyire szeretné ezt a tisztelt ellenzék. A jászladányi és edelényi polgárok is nyugodtan hajthatják álomra a fejüket.