Magyarországon viszonylag kedvező a nyugdíj és a nettó fizetés aránya, de abszolút értékben jóval kevesebből kell megélnie egy magyar nyugdíjasnak, mint a fejlett országokban élő társainak – írja a Napi Gazdaság.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) harminc tagállama közül Magyarországon az ötödik legmagasabb az átlagos nyugdíjnak a nettó átlagbérhez viszonyított aránya – derül ki a szervezet legfrissebb jelentéséből.
A statisztika szerint az élete folyamán átlagbért kereső magyar nyugdíjas bére 90,5 százalékának megfelelő nyugdíjjal vonulhat vissza az aktív élettől. Ennél csak Luxemburgban, Törökországban, Görögországban és Ausztriában éri meg jobban felhagyni a munkás hétköznapokkal. Az OECD-országok átlaga kevesebb mint 70 százalék, a legnagyobb jövedelemcsökkenésre Dél-Koreában, Új-Zélandon és Írországban lehet számítani a nyugdíjba vonuláskor – teszi hozzá a lap.
Nem ilyen kedvező Magyarország besorolása az átlagbérnél kevesebbet keresők esetében, ebben a kategóriában ugyanis csupán a 15. helyezésre volt elég a magyar nyugdíj összege. A legjobban az átlagbér másfélszeresét keresők járnak, ők ugyanis gyakorlatilag úgy mehetnek nyugdíjba, hogy a jövedelmük nem változik.
A bérhez viszonyított nyugdíj természetesen nem mond sokat a nyugdíjak vásárlóértékéről, illetve arról, hogy a különböző országok nyugdíjasai egymáshoz képest mennyiből gazdálkodhatnak. Az OECD számításai szerint jelenértéken számolva egy OECD-ország nyugdíjasa a teljes nyugdíjidőszak alatt átlagosan valamivel több mint 200 ezer dollárt kap.
A tagországok között jelentős eltérések figyelhetők meg, mindenekelőtt a nyugdíjak nagyságának különbségei miatt, de hatással van erre az összegre a nyugdíjba vonulás korhatára és a várható élettartam is. A kelet-közép-európai államok ebből a szempontból nem lehetnek túl büszkék, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország is jelentős lemaradásban van. A legkevésbé a luxemburgi nyugdíjasoknak kell aggódniuk a jövőjükért, ők a nyugdíjas évek alatt összesen csaknem 600 ezer dollárból gazdálkodhatnak, míg magyar társaiknak ennek az összegnek a 10 százaléka sem jut, a szlovák nyugdíjas pedig ennek kevesebb mint huszadára számíthat.
Magyarországon a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alapból egyaránt finanszíroznak nyugdíjakat, sőt, bizonyos ellátásokat (például korengedményes nyugdíjakat) a tb-n kívüli kasszából fedeznek. Tavaly az öregségi nyugdíjra jogosultanként átlagosan havi 57 251 forintot fordítottak a Nyugdíjbiztosítási Alapból, a nyilvántartásban átlagosan 1,63 millió ellátott szerepelt – derül ki az előzetes adatokból.
Figyelembe véve az egészségbiztosítási alapból, illetve a tb-körön kívülről fizetett ellátásokat is, Magyarországon az előző évben összesen 2052,7 milliárd forint jutott a különböző nyugdíjakra, ami átlagosan 3,04 millió lakos között oszlott meg.
Megfigyelők szerint azonban ezeket az adatokat nem érdemes összevetni az itthoni kereseti adatokkal. A tényleges jövedelmek egy része ugyanis a féllegális, illegális szférából származik, azokat nem mutatja ki a statisztika. Ezen jövedelmek igen csekély része keletkezik a nyugdíjasoknál, vagyis a tényleges eltérés a jövedelmek és a nyugdíjak között jóval nagyobbak lehet, mint ami a nemzetközi felmérésből kiolvasható.
A NYUGDÍJAK ABSZOLÚT ÉRTÉKE*
(dollárban)
1. Luxemburg 587 000
2. Svájc 400 000
3. Finnország 320 000
4. Hollandia 316 000
5. Norvégia 306 000
6. Dánia 304 000
7. Japán 285 000
8. Svédország 280 000
9. Ausztria 273 000
10. Németország 262 000
(...) 27. Magyarország 55 000
* a teljes nyugdíjidőszak alatt kifizetett nyugdíjak jelenértéken
KERESET ÉS NYUGDÍJ
(forint, 2004)
Havi átlagos
bruttó kereset 145 700
nettó kereset 93 800
munkajövedelem 153 000
öregségi nyugdíj 57 251
nyugdíj* 57 471
* nyugdíjalapból kifizetések összesen
origo.hu
Füstös szobák titka – ő küldte Gyurcsánynak a selyemzsinórt
