A 2005-ös érettségi nem annyira a tanulók tudásáról, inkább az idő előtt nyilvánosságra került tételek miatt kitört botrányról szólt. Az érettségi előtti éjszakán több internetes oldalon is megjelentek a magyar nyelv és irodalmi tételsorok részletei, majd aznap este a másnapi matematikai feladatokat nyomták Magyar Bálint kezébe egy élő televíziós műsorban. Ennek ellenére a matekvizsgát megírták a diákok, ezt azonban érvénytelenítette a tárca, így negyvenezer diáknak újra kellett írnia. A másnapi történelem tárggyal már nem kockáztatott a miniszter, ennek, és az összes többi tantárgynak a tételsorát újranyomták. Magyar Bálint az ügyben feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál, s a miniszterelnök kezdeményezésére vizsgálatba kezdett a Központi Ellenőrzési Hivatal is. A Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálatát november 9-ig meghosszabbították a Fővárosi Főügyészség tegnapi bejelentése szerint, a KEHI viszont lezárta a maga eljárását.
A most nyilvánosságra hozott, az Oktatási Minisztérium honlapján olvasható 12 oldalas KEHI-jelentést eredetileg mindössze négy számozott példányban készítették el, s tíz évre „nem nyilvános” minősítést kapott, azonban a kormány szeptember 7-i ülésén engedélyezte a nyilvánosságra hozatalát.
A jelentés legfontosabb üzenete: lényegében nem állapítható meg személyi felelősség az érettségi-botrányért, azt szervezési és jogalkalmazási hibák okozták.
A KEHI vizsgálat megállapítja: soha nem állt hasonló feladat az érettségi lebonyolításáért felelős szervek (OM, Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV), az Országos Közoktatási Intézet (OKI), a Nemzeti Szakképző Intézet (NSZI) és az érettségiztető intézmények) előtt, hiszen 2005-ben lényegében a testnevelés kivételével minden tantárgyból írásbeli vizsgát kellett szervezni a most bevezetett kétszintű érettségi rendszer miatt. Összesen 114 vizsgatárgyból 115 ezer diák 480 ezer tantárgyi vizsgáját kellett megszervezni, mintegy 22 millió oldalnyi tételcsomagot összeállítani.
A KEHI szerint szabályozási hiányosságok miatt nem voltak olyan jogszabályok, amelyek az érettségi feladatlapjainak kidolgozásával, azok kezelésével, a logisztikai feladatok végzésével kapcsolatos „titokvédelmi” feladatokat előírták volna. Ugyanígy nincsenek szabályozva a középiskolába kiszállított feladatlapok átvételének, tárolásának, ellenőrzésének pontos körülményei sem. Ezeket a meg nem született jogszabályokat a KEHI véleménye szerint nem pótolhatják az OM és az OKÉV e tárgyban kiadott körlevelei, amelyekkel megoldani vélték az „adatok illetéktelenek által történő megismerését”.
A vizsgálat szerint sem az érettségi feladatsorok nyomtatására kiírt közbeszerzési pályázatban, sem a későbbi szerződésekben nem szerepelt, hogy a feladatlapok „szolgálati titok”-nak minősülnek, pedig az OKÉV 2004. novemberében e minősítéssel látta el a vizsgatételeket, azonban nem gondoskodott arról, hogy a továbbiakban valamennyi közreműködőnél érvényesüljenek a titokvédelmi szabályok. (Például a tételeket előállító nyomdában keletkezett selejt megsemmisítésénél senki nem képviselte a megrendelőt, így azt sem tudni, milyen tételekből, mennyi selejt keletkezett, s azokkal pontosan mi történt.)
Ugyanúgy hibáztak a szállítással kapcsolatos eljárásban is, hiszen az ajánlati felhívás nem tartalmazta, hogy a szállító cégnek meg kell felelni a minősített adathordozókra vonatkozó előírásoknak. Mindezek eredményeként az idei érettségi idején alkalmazott eljárások miatt nem követhető nyomon az érettségi tételek mozgása az elkészítéstől a felhasználásig.
A 2005-ös érettségi lebonyolítása nyomdai költséggel együtt 91, 5 millió forintba került (2004-ben a sokszorosítás, tárolás, szállítás stb. mindössze 12 millióból megúszták!), ám a botrányok miatt felmerült többletköltség újabb 190 milliót emésztett fel. Ebből 124,2 milliót az időközben közreműködésre felkért Belügyminisztérium költött. A KEHI megálllapítása alapján a lebonyolításban részt vevő iskolák költsége várhatóan újabb 60-100 millió forintot tesz majd ki.
A KEHI végső javaslatai nem állapítanak meg személyi felelősséget, viszont felhívják az érettségi lebonyolításban részt vevő szerveket, hogy olyan eljárásokat dolgozzanak ki, amelyekkel megakadályozhatják az idei botrányok megismértlődését.
Az oktatási tárca közleményben tudatta, hogy mindenben maradéktalanul teljesíteni fogja a KEHI által javasoltakat. Új eljárást dolgoztak ki a tételek előállítására, szállítására vonatkozóan, sőt, korábban javaslatuk szerint, amelyet a hírek szerint szeptemberben tárgyal a kormány, akár börtönbüntetéssel is sújthatnák azokat, akik „megzavarják” az érettségi rendjét.
Tudomásunk szerint eddig egyetlen felelőségrevonás történt: „Az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára az OKÉV főigazgatója részére írásbeli figyelmeztetést adott, melyben felhívta a figyelmét arra, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálati jegyzőkönyvében foglaltak alapján tekintse át az érettségi vizsga végrehajtásának feladatait, és készítsen intézkedési tervet a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében.” – áll az OM közleményében. Korábbi – meg nem erősített – hírek szerint azonban jutalmakat is osztogattak az érettségiért: az OKÉV magas beosztású vezetője, valamint a tételeket őrző raktár munkatársa állítólag fejenként több százezres prémiumban részesült.
A Fidesz szerint KEHI jelentése egyértelműen rámutat a szabálytalanságokra és – ha nem is nevezi meg a minisztert – Magyar Bálint felelősségére. – Ismerve a minisztérium szervezeti rendjét, hatásköri rendjét, világos, hogy a KEHI által leírt szabálytalanságokért, súlyos hibákért a miniszter a felelős – mondta Pokorni Zoltán, volt oktatási miniszter.
Az MDF szerint szintén Magyar Bálint a felelős, ezért a miniszternek magának kellene levonnia a következtetéseket.
