Árnyékot vet a Bács-Kiskun Megyei Bíróságra az a büntetőügy, amelyet titkos lehallgatások alapján 2002-ben indított a Nemzetbiztonsági Hivatal, és amelyben az ügyészség nemrégiben szüntette meg az eljárást. A gyanúsított a felszámolási ügyeket intéző csoport egyik bírája volt. Varga Miklós a gyanú szerint szubjektív alapon jelölte ki a fizetésképtelen cégek felszámolóit. A nyomozásról a HVG és az Élet és Irodalom is beszámolt. Felvetődött, hogy 2004 elején a Hajdú-Bét felszámolását is összeköttetések alapján rendelték el. A büntetőeljárás alá vont bíró 2005-ben felmentését kérte a tisztség alól. A köztársasági elnök ezt elfogadta.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) akkori elnöke, Lomnici Zoltán elmondta, 2005-ben felkeresték az illetékes hatóság képviselői, és beszámoltak a nyomozás megindításáról. A hivatalos emberek vélhetőleg a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai voltak. Lomnici ezután valószínűleg intézkedett, mert Varga Miklós napokon belül lemondott bírói tisztségéről.
*
Bicskei Ferenc, aki tavaly november óta vezeti a megyei bíróságot, úgy tájékoztatott: a bíróságra vetülő gyanú ellenére igyekeznek ellátni a feladatukat. A Hajdú-Bét felszámolási ügye ugyanis új szakaszhoz érkezett, hiszen – mint lapunk beszámolt róla – a Hunyadi Felszámoló Rt. szeptember 4-én benyújtotta a harmadik vagyonmérleget. (MN 2009. szeptember 9.). Eszerint 524 hitelező 13 milliárd forintnyi követelésével szemben eddig 4,5 milliárd forint bevétel keletkezett. Ebből hárommilliárd forintot a felszámolás költségeinek kiegyenlítésére fordítottak. A hárommilliárdból 1,8 milliárdot tett ki az az összeg, amelyet a Hajdú-Bét 1700 dolgozójának kellett juttatniuk, amikor felmondták a munkaviszonyukat. Az rt. vezetője, Hajdú Ágnes elmondta, a hitelezők mindössze 1,4 milliárd forintot kaphattak. Az adatok szerint 630 milliót még az előző, vagyis a második vagyonmérleg elkészítésekor, 2006-ban utaltak át három pénzintézetnek. Az OTP Ingatlan Rt. 108 milliót, az Eurofaktor Rt., vagyis a volt Eximbank 83 milliót, a Raiffeisen Bank Rt. pedig 442 milliót kapott. Mindhárom hitelintézet kölcsönt nyújtott hajdan a baromfis részvénytársaságnak. A követelésüknek 2006-ban csak az 50 százalékát kapták meg, a másik felét most fizette ki részükre a felszámoló. A vezérigazgató úgy vélte, más hitelezők igényeinek teljesítésére nincs fedezet.
A mérleg kapcsán kérdésünkre több vállalkozó, hajdani libatenyésztő kifejtette: sérelmesnek tartják, hogy csak a bankok részesülhetnek a pénzből, azon az alapon, hogy egykor jelzáloggal biztosították követelésüket. A legutóbb befolyt egymilliárdos összeg ugyanis nem a jelzálogos ingatlanok eladásából származott. Remény sincs rá, hogy a tönkrement beszállítók, szavaik szerint a „kis libások” is részesüljenek a jóvátételből.
Az már az utóbbi években felvetődött: a Hajdú-Bét 2003 végén azért helyezte át a székhelyét Debrecenből Kecskemétre, hogy olyan felszámolót jelöljenek ki számára, amelyet a cég megfelelőnek tart. Állították azt is, hogy a megyei bíróság eleve szabálytalanul jegyezte be a cégjegyzékbe Kecskemétet, mert a székhely a jogszabály szerint csak ott lehet, ahol a társaság központi ügyintézését végzik. Kecskemét nem ilyen település volt. A megyei bíróság elnöke későbbre ígért választ arra a kérdésünkre, szabályszerűen történt-e meg, hogy a Hajdú-Bét székhelyeként a Bács-Kiskun megyei várost jegyezték be. Bicskei Ferenc most annyit mondott el: jelenleg nincs olyan eljárási jogszabály, amelyet a bíróság a felszámoló kijelölésekor megsérthetett volna. A bírósági ügyvitel 2003. évi módosításakor úgy rendelkeztek, külön jogszabályt alkotnak a felszámolók kijelöléséről. Ezt a szabályt azonban máig sem dolgozta ki az igazságügyi tárca, sőt a csődtörvény idei elfogadásakor sem került sor erre. A megyei bíróság az utóbbi időkben saját szabályzatokat készített, hogy kizárja a szubjektív ügyintézést.
A bíró és más személyek ellen indított büntetőeljárás megszüntetése ügyében másodfokú eljárás várható. Perújításra van kilátás abban a polgári perben is, amelyet korábban a Hajdú-Bét hitelezői indítottak a Raiffeisen Bank ellen. A Hajdú-Bétnek a Raiffeisen volt az egyik fő hitelezője. A bank 2002-ben hétmilliárd forint erejéig jelzálogjogot jegyeztetett be a baromfis cég 21 ingatlanára, köztük a hárommilliárdot érő debreceni vállalati székhelyre. Opciós jogot is kikötött és ezzel 2003 őszén már élt is: közölte, hogy egy kft. beiktatásával megvásárolja a huszonegy ingatlant. A Hajdú-Bét ezt követően, 2004 januárjában kért felszámolást maga ellen. Ez az eljárás zajlik a mai napig is Kecskeméten.
A hétmilliárdos jelzáloggal megterhelt 21 ingatlan négymilliárdot ért, ám azt ehhez képest is fele összegért, vagyis aránytalanul olcsón, kétmilliárdért vehette meg az opciós nyilatkozattal a Raiffeisen által kijelölt kft. Az ingatlanokat egyébként pár napon belül értékesítették is, de nem derült ki, hogy mennyiért. Több helyütt kedvezőbb kategóriába sorolták át a területeket. A Legfelsőbb Bíróság ez év januárjában – szakértői vélemény alapján – 600 millió forint megfizetését látta indokoltnak. A pénzt a kamatokkal együtt – egymilliárd forint összegben – a felszámoló kapta meg.
A Hajdú-Bét Részvénytársaságnak – mint ismeretes – a Bajnai Gordon által irányított Wallis Rt. volt az egyik tulajdonosa. A másik pedig a Cipruson bejegyzett Vitonas Ltd., amelynek a jelenlegi miniszterelnök volt a hazai kézbesítési megbízottja. A cég könyvvizsgálatát a Deloitte látta el. A gazdasági perben a Raiffeisen Bankot Sárközy Tamás ügyvédi irodája képviselte. Sárközy a Gyurcsány-kormány idején az államreform kidolgozója volt.
origo.hu
Itt van Oroszország válasza a hadüzenetre
