Egyre jobban érdeklik a hazai üzletembereket az offshore cégek nyújtotta előnyök. Nagyjából ez szűrhető le a lapunknak nyilatkozó hozzáértők tapasztalataiból. Walde Zsolt szakjogász kérdésünkre például úgy fogalmazott: az utóbbi két-három évben számottevően nőtt a magyar üzletemberek birtokában lévő offshore vállalkozások száma. Az ügyvéd a növekedést annak tulajdonítja, hogy a hazai közterhek rendkívül magasak, s aki teheti, más, kedvezőbb adózási formához folyamodik; például offshore céget alapít. A szakember úgy tudja, az utóbbi időben térségünkben – főként a keleti szomszédainknál – a használtautó-kereskedők figyelmét keltették fel az offshore cég kínálta lehetőségek. Hogy miért, arról Walde Zsolt nem bocsátkozott találgatásokba.
Eltérő tapasztalatokról számolt be kérdésünkre a Crystal World-wide magyarországi leányvállalatának munkatársa. Kiss László azt mondta: az elmúlt fél évtizedben jelentősen megnőtt a hazai érdeklődés az offshore cégek iránt, ám az utóbbi időszakban a kereslet csökkent. A nemzetközi adószakértő kifejtette: az eltelt egy év közéleti csatározásaiban negatív színben tüntették fel az offshore társaságokat, s bizonyos politikusokat egyenesen offshore-lovagnak tituláltak. Ez sokakat elriaszthatott az efféle vállalkozásoktól. A szakember úgy látja, offshore társaságukkal számosan jogszerű tevékenységet folytatnak, ugyanakkor az ilyen cégek a közteherviselés alóli kibújásra is felhasználhatók. – Adócsalást persze itthon bejegyzett vállalkozással is el lehet követni – hívta fel a figyelmet a szakember. Például a számlagyárakkal becslések szerint évente hatszázmilliárd forintnyi áfát igényelnek vissza jogellenesen.
Az adószakértő az offshore társaságokra visszatérve arról számolt be, hogy jelentős emelkedést tapasztalt a kínálati oldalon. Kiss László tudomása szerint a mögöttünk hagyott hónapokban sok hazai ügyvéd döntött úgy: offshore-cég-alapítást is kínál ügyfeleinek. Ez – véli a szakember – azzal magyarázható, hogy a válság miatt szinte leállt az ingatlanpiac, a polgárok alig kötnek szerződéseket, így az ügyvédek egy része rákényszerül szolgáltatásainak bővítésére.
Az offshore-cég-alapítás tehát ma is nagy üzletnek tűnik. E feltételezést alátámasztja, hogy egyesek szerint a hazai üzletemberek összesen kétezermilliárd forintnál is többet menekíthettek ki offshore vállalkozásokba és adóparadicsomokba. Kiss László elmondta, bár pontos információk nem állnak rendelkezésére, biztos abban, hogy ennél az összegnél nagyobb értékű magyar vagyonok vannak külföldön. A becslést Hidvégi János, a területen tevékenykedő International Legal Services Kft. ügyvezetője túlzónak tartja. Azt ugyanakkor közölte: véleménye szerint több mint tízezer magyar üzletembernek lehet offshore cége. Az érintettek „megtakarításaikat” e vállalkozások bankszámláin tartják, illetve ezeken keresztül fektetik be adómentesen akár itthon, akár a környező országokban. A szakértő rámutatott: már annak is megérheti offshore céget vásárolni, akinek a gazdasági tevékenységből származó éves nyeresége meghaladja az egymillió forintot. Ugyanis egy efféle vállalkozást ötszázezer forintért meg lehet szerezni, s az éves fenntartási díj sem feltétlenül kerül többe háromszázezernél. Hidvégi János úgy fogalmazott: az offshore cégtípus harminc-negyven éve még csak a nagyvállalatok megoldása volt, ám a rendszerváltás óta a gazdasági információk terjedésével ma már a közepesek is hasznát vehetik az ilyen társaságoknak, feltéve, hogy azt a jogszabályok betartásával működtetik.
Amíg az offshore cég feltehetőleg komoly hasznot hajt a tulajdonosoknak, addig a két évvel ezelőtt bevezetett offshore-adóamnesztia az államnak vélhetőleg nem sokat fialt. A szocialista vezetésű kormány teljes büntetőjogi és adóamnesztiát kínált fel azoknak, akik külföldi, akár offshore vállalkozásban tartott pénzüket hazahozzák. A mentességért cserébe csupán két dolgot kért: egyrészt kedvezményes adó befizetését, másrészt azt, hogy az üzletemberek a hazahozott pénzük felét magyar állampapírba fektessék. Utóbbi feltételről időközben kiderült, hogy sérti az Európai Unió versenyszabályait, így a kitételt már törölték is a jogszabályból. Hidvégi János közölte: cégüket egyetlen személy sem kereste meg azzal, hogy az amnesztiaszabály miatt hazautalná az addig külföldön tartott vagyonát. Az ügyvezető szerint ez jórészt a hazai adóhatósággal szemben táplált bizalmatlanságból fakad. Az érintettek attól félnek, hogy bár hazahozzák a kint tartott, rejtegetett pénzüket, s a kedvezményes adót is befizetik, az adóhivatal nyilvántartásából soha nem kerülnek ki, s később a hatóság utóbb vizsgálatot indít ellenük. Kiss László és Walde Zsolt tapasztalatai hasonlóak. Náluk sem tolongtak az olyan ügyfelek, akik az amnesztia miatt utalnák haza külföldi vagyonukat. A szakemberek véleménye szerint a szabály legfeljebb pár millió forintot hozhat az államkasszának, többet biztosan nem. Bár kértük az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól, hogy közölje lapunkkal a pontos adatokat, az információra lapzártánkig hiába vártunk.
origo.hu
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt
