Az épület, amely az orosz főváros központi részén helyezkedik el, jóval a rendszerváltás előtt került magyar tulajdonba. A több mint 17 ezer négyzetméteres ingatlan az orosz kormányzati negyed közelében, az amerikai és az angol nagykövetségtől néhány percnyi sétára található. Az épület értékét tovább növeli, hogy közvetlenül a szomszédságában van a Kraszno-preszanyszkaja metrómegálló is.
Az ötemeletes irodaház és a hozzá tartozó hétszintes vendégház értékesítési kálváriája 2005-ben kezdődött. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2010. március 16-i összegzéséből kiderül, hogy „egy ismeretlen személyi kör évekkel a tényleges szerződés megkötése előtt tisztázatlan körülmények között értékesítette a Magyar Köztársaság moszkvai kereskedelmi képviseletét”. A titkosszolgálat szerint az ügylet kapcsán számos szabálytalanság történt, amelyek közül kiemelkedik az ingatlan értékbecslési eljárása. A vételárat ugyanis a valós piaci ár töredékében, négymilliárd forintban határozták meg, holott a tényleges ellenérték 15–20 milliárd forintra tehető.
Balajti László, az NBH főigazgatója az ügyészséghez továbbította a tudomására jutott információkat.
*
De nézzük a szövevényes ügy részleteit. 2005 decemberében Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet adásvételi szerződést írt alá a luxemburgi bejegyzésű offshore céggel, a Diamond Airrel. A dokumentumban a vételárat 23,7 millió dollárban határozták meg, amelyből 2,37 millió dollárt a szerződés aláírása után meg kellett fizetnie. Ezt követően 500 millió forint érkezett ismeretlen jogcímen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. jogelődje, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) számlájára.
Újabb szerződés
2008. március 14-én Székely Árpád ellenjegyzésével újabb adásvételi szerződés készült, amelyben szerepel a korábban megfizetett összeg. Három nappal később az – akkorra már megalakult – MNV számlájára megérkezett az ingatlan vételáraként további 21,3 millió dollár, ami – napi árfolyamon számítva – hozzávetőlegesen 3,5 milliárd forint volt.
Kapkodás az MNV-nél
A vagyonkezelő vezetői – Tátrai Miklós, Morvai Attila, Császy Zsolt – értetlenül álltak az összeg érkezése előtt, mert nem tudták, hogy az milyen ügylethez kapcsolható. Miután nyilvánvalóvá vált számukra, hogy az ismeretlen könyvelési tétel a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásához fűződik, újra elindították az ingatlan értékesítési, pályáztatási folyamatát, amellyel vélhetően leplezni kívánták a korábbi szerződés aggályos körülményeit.
Színjáték
Az utólagos igazolás érdekében „meghirdetett” zártkörű értékesítés keretében a Diamond Airen kívül, a Masinoimport és a Gazprombank Invest képviselői is megjelentek a moszkvai magyar követség épületében és átvették a pályázati kiírás dokumentumait. A később beérkező pályázatok közül természetesen az akkor már tulajdonos Diamond Air kapott pozitív elbírálást. Figyelemre méltó körülmény, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal információi szerint Morvai Attila az MNV Zrt. vezérigazgatójának megbízásából előzetes tárgyalásokat folytatott Moszkvában, amelyet az érintettek cáfoltak.
Leértékelés
Az épület értékbecslésére a Cushman & Wakefield ingatlanszolgáltató gazdasági társaságot kérték fel, akik 2008 júniusára elkészítették jelentésüket. A társaság 20 millió dollárt állapított meg lehetséges vételárként. Az értékbecslés alapján jól látható, hogy a 17 027 négyzetméteres, egybefüggő épületből mindösszesen 5000 négyzetmétert vettek számításba, a kiállítótermet, az éttermeket, a folyosókat és a föld alatti területeket figyelmen kívül hagyták.
A 3. szerződés
2008. november 5-én a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) a Diamond Airt nyilvánította nyertessé, amelynek értelmében megszületik a harmadik, egyben végleges adásvételi szerződés is.
Oligarcha
Az offshore cég rövid időn belül eladta a volt kereskedelmi képviseletet az orosz területfejlesztési minisztériumnak. A nemzetbiztonsági tájékoztató feltételezi, hogy a továbbértékesítés jelentős profitot hozott. Az offshore cég mögött sajtóhírek szerint az egyik orosz oligarcha, Viktor Vekszelberg áll.
Szabályos?
Tátrai Miklós, az MNV egykori vezérigazgatója a Hír TV-nek elmondta, semmilyen korábbi eladásról nem tudtak. A vagyonkezelő eljárása szerinte minden tekintetben szabályos volt. Kijelentette, arról, hogy korábban ki mit csinált, fogalma sincs.
Balázs hallgatott
A moszkvai kereskedelmi központ eladását a Külügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya is vizsgálta, és a szaktárca vezetőjére bízta, hogy tesz-e feljelentést vagy sem. Balázs Péter nem tett. A külügyminiszter a Hír TV kérdésére közölte: a külügyben fellelhető anyagokból csak hiányos képet lehetett kialakítani. – Az események több vonalon zajlottak, én úgy látom, hogy a mai nevén a nemzeti vagyonkezelőnél futottak össze a szálak – fogalmazott. Hozzátette, sok ellentmondást, rendetlenséget tapasztalt, de a Külügyminisztériumon belül büntetőjogi felelősséget nem tudott megállapítani.
Az ügyészség nyomoz
Az ügyészség viszont megállapíthatja a jövőben a bűncselekmény elkövetésének gyanúját az ügylet szereplőivel szemben. A hatóság a tavaly novemberben kezdődött nyomozáshoz megkapja a Nemzetbiztonsági Hivatal által összegyűjtött információkat. Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője elmondta: különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés büntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt nyomoznak. Az ügynek jelenleg nincs gyanúsítottja.
