Az Európai Parlament ipari és energiaügyi bizottságának a fél év eredményeiről beszámolva a Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert helyettesítő magyar illetékes kiemelte: az említett iránymutatások szerint az unió energiapolitikájának alappillére egy integrált és hatékonyan működő belső energiapiac, amelynek megvalósításához infrastrukturális fejlesztésekre (különösen a hiányzó, a határon átnyúló kapcsolatok megteremtésére), a piaci mechanizmusok és az árazás átláthatóságának növelésére, valamint a finanszírozási források és a finanszírozás módjának megtalálására van szükség.
A magyar elnökségnek akadt olyan energiapolitikai eredménye, amellyel a tervezett célt tulajdonképpen túl is teljesítette: ilyen volt az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelettervezet, amelyről június végén sikerült megállapodni az uniós intézmények között.
Jól kezelte a válsághelyzeteket is
A helyettes államtitkár beszélt arról is: az elnökség nemcsak a felsorolt területeken kitűzött és a programjában szereplő további célokat érte el, hanem hatékonyan kezelte a fél év során bekövetkezett válsághelyzeteket is. Gyorsan reagált az elnökség mind az észak-afrikai eseményekre, mind a fukusimai atomkatasztrófára, hiszen alig néhány nappal ezek bekövetkezte után rendkívüli miniszteri ülést hívott össze.
Az eredmények között említette Kovács Tamás Iván az energiahatékonysági cselekvési terv felülvizsgálatát, a 2050-ig szóló uniós energia-útiterv előkészítését, valamint azt is, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség élére uniós konszenzussal sikerült jelöltet állítani. Kiemelte a február elején rendezett uniós állam- és kormányfői találkozó jelentőségét is: ez az értekezlet az unió története során először foglalkozott kifejezetten energiaágazati témákkal, és nagy előrelépés volt az európai energiapiac egységesítésében.
Kérdésre válaszolva a magyar illetékes örömhírként értékelte, hogy a múlt hónapban a részt vevő országok és az érintett vállalatok aláírták a támogatási szerződéseket a Nabucco gázvezeték építésével kapcsolatban, amely fontos szerepet játszik az unió diverzifikált beszerzési törekvéseiben. Az uniós atomerőművek állapotértékelésével (stresszteszt) kapcsolatban hangoztatta: a tagországokban június elején megkezdődött a felmérés. Fontosnak nevezte azt a törekvést, hogy az unióval szomszédos országok is csatlakozzanak a biztonsági ellenőrzéshez.
Kitért a helyettes államtitkár a magyar klímapolitikai célokra is: mint mondta, az elnökség egyik törekvése az volt, hogy előrelépés történjen az EU részvételével zajló nemzetközi tárgyalásokon, és az év végén átfogó megállapodás szülessen. Igyekezett előmozdítani az elnökség a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló, úgynevezett dekarbonizációs útitervvel kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokat is. Kovács Tamás Iván hangoztatta azt is, hogy az elnökség igyekezett parlamentbarát (EP-barát) módon folytatni tevékenységét. Egyúttal köszönetet mondott a képviselőknek az együttműködésért.
A felszólaló képviselők méltatták a magyar elnökség munkáját, és gratuláltak az elért sikerekhez. Mások mellett Herbert Reul bizottsági elnök is úgy ítélte meg, hogy az elnökségnek nehéz feladata, sűrű fél éve volt, és sok célkitűzését sikerre is tudta vinni.
A magyar képviselők közül a meghallgatáson Gyürk András, a Fidesz EP-delegációjának vezetője szólalt fel. Ő egyebek között úgy vélekedett: vitathatatlan, hogy a fél év elteltével Európa egységesebb, ezért erősebb is, mint hat hónappal ezelőtt. Úgy vélte, az elnökségnek már a saját programja is ambiciózus volt, de ennek teljesítése mellett sikeresen birkózott meg a váratlan eseményekkel is. Gyürk András leszögezte: ezzel elérkezhetett az ideje annak, hogy a szavak korszakát most már a tettek korszaka váltsa fel az energetikában.
A kohéziós politika erősítésében is sikeres volt a magyar elnökség
Az elmaradottabb régiók és ágazatok felzárkóztatását, az Európai Unió belső egységének fokozását szolgáló kohéziós politika erősítése volt az egyik törekvése a június végén befejeződött soros magyar elnökségnek, és kitűzött céljait el is érte.
Többek között erről is beszámolt az Európai Parlament regionális fejlesztési bizottságának hétfői brüsszeli ülésén Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, az elmúlt fél évet értékelve.
A Fellegi Tamás minisztert helyettesítő magyar illetékes hangsúlyozta, az erősebb Európa fenntartható növekedést, foglalkoztatást és versenyképességet igényel, ezáltal válhat az EU gazdaságilag kiegyensúlyozottabbá és a globális színtéren is erősebbé.
Az elnökség olyan kohéziós politikát képzelt el, amely hatékonyabban tud reagálni az újfajta kihívásokra, az eddiginél rugalmasabb és alapvető eszköze lehet az említett célok elérését szolgáló Európa 2020 stratégia végrehajtásának – szögezte le Kovács Tamás Iván. A meghallgatáson felszólaló képviselők szakmai szempontból egyértelműen méltatták a magyar elnökség eredményeit.
(MTI)
origo.hu
Magyar Péter mutyis szerződései: az MFB a KEHI vizsgálat után kirúgta a baloldali politikust
