Az ezredes az MR1-Kossuth rádió tegnapi adásában kifejtette, a feltételezések alapján elképzelhetőnek tartja, hogy Szilvásy Györgyöt, Laborc Sándort, Galambos Lajost és Püski Lászlót nem is kémkedéssel, hanem államtitoksértéssel gyanúsítják. A volt titokminiszternek, a Nemzetbiztonsági Hivatal egymást váltó egykori főigazgatóinak, valamint az orosz hátterűként azonosított Zömök Kft. tulajdonosának meggyanúsításáról az ezredes úgy fogalmazott: a magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknak az az érdekük, hogy a pontos gyanú mielőbb szélesebb körben is ismeretes legyen, gátat szabva a további, igen káros feltételezéseknek. Mint mondta, a tudatos kémkedésnek – amikor valaki ellenérdekű szolgálatnak ad át Magyarországot vagy titkosszolgálatait sértő adatot –, illetve az államtitoksértésnek, azaz ha valaki védett információt ad át arra illetéktelennek, más a szakmai megítélése.
*
Utóbbi megállapításáról nevük elhallgatását kérő forrásaink azt mondták: nemcsak a polgári elhárítás, hanem a hírszerzés és katonai társszerveik is megérezték nemzetközi kapcsolataikban a kémbotrányból fakadó bizalmatlanságot. Állításuk szerint ebben a helyzetben, amikor a kémkedés gyanúja ilyen magas szinten merül fel az egyik szolgálaton belül, a többi szervezet a kármentesítéssel, saját hálózataik biztosításával kénytelen foglalkozni, és azzal együtt, hogy később esetleg több részlet lát napvilágot, évek munkájába, valamint nagyon sok pénzbe kerül, amíg visszaszerzik korábbi pozícióikat.
Forrásaink értékelésével szembesítettük Földi Lászlót, aki lapunknak azt mondta: véleménye szerint azok az információs csatornák, amelyek a titkosszolgálati és egyéb partneri kapcsolatok alapján eddig nyitva álltak a magyar szervek előtt, mára bezárultak, mert azok, akik eddig minősített adatokat osztottak meg velünk, most saját hálózataikat féltve, elzárkóznak ettől.
origo.hu
Miért fegyverkezik Európa?
