A testület kedden tartott első ülésén a bizottság munkatervének elfogadása szerepelt a napirenden, ennek során a Kocsis Máté (Fidesz) bizottsági elnök által előterjesztett eredeti tervezet számos, többségében ellenzéki képviselők által felvetett módosító javaslattal egészült ki.
Az eseti bizottság így a jövőben Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője és Schiffer András, az LMP képviselőcsoportjának vezetője mellett meghallgathatja Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőit, illetve László Attilát, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnökét. A testület ugyanakkor nem támogatta a jobbikos Balczó Zoltán azon felvetését, hogy a bizottság Mesterházy Attilát, az MSZP frakcióvezetőjét is hallgassa meg. A módosított munkatervet végül 8 igen szavazattal, 2 jobbikos tag nem voksa ellenében, illetve 2 szocialista képviselő tartózkodása mellett fogadták el.
A tervek szerint az eseti bizottság a kihelyezett ülést és a titkosszolgálati vezetők meghallgatását követően a gyöngyöspatai konfliktus előzményeinek megismerésével foglalkozhat. Ekkor kerülhet sor többek között Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár, Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, Vona Gábor, Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója, Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke, valamint a helyi közélet vezetőinek meghallgatására.
A bizottság a Vöröskereszt által 2011. április 22-én szervezett „húsvéti utaztatás” körülményeit is igyekszik feltárni, amelynek során Habsburg Györgyöt, a Magyar Vöröskereszt elnökét, Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadót, Szalai Annamáriát, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, valamint a bel- és külügy képviselői mellett Schiffer Andrást és Richard Field amerikai üzletembert hallgathatják meg. A testület tagjai kitérnek az úgynevezett egyenruhás bűnözés Gyöngyöspatán történő megjelenési formáira és a gyöngyöspatai események politikai összefüggésének vizsgálatára, utóbbi esetben az említett két frakcióvezető mellett volt kormányfő meghallgatása is megtörténhet.
Az Országgyűlés június 6-án döntött a gyöngyöspatai események feltárására hivatott eseti bizottság felállításáról. A parlament 253 igen szavazattal, 96 nem ellenében fogadta el a testület létrehozásáról szóló fideszes javaslatot. A Ház döntése értelmében az eseti bizottság egyebek mellett vizsgálhatja, hogy az ellenzéki pártok részt vettek-e az ország közrendjének, köznyugalmának megzavarásában, illetve a parlamenti képviselőket milyen felelősség terheli a Heves megyei településen történtekért.
A testület feltárná például, kik és milyen támogatással állítják be magukat valótlanul és jogellenesen rendfenntartónak, de megvizsgálnák a gyöngyöspatai romák „húsvéti utaztatásának” körülményeit, illetve hogy kinek az érdekében állhatott a „nem létező polgárháborús helyzetről” tájékoztatnia a nemzetközi sajtót. A testület vizsgálná továbbá, milyen szerepet játszott a Gyöngyöspatán lezajlott eseményekben Richard Field amerikai üzletember.
A bizottság emellett javaslatot tesz a működő jogellenes csoportok törvényes felszámolása érdekében, illetve munkájáról – megbízatásának kezdetétől számított mintegy öt hónapon belül – jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést.
A testületben tizenhárom, érvényes „C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkező parlamenti képviselő kapott helyet, akik közül öt személyt a Fidesz jelölt, míg a KDNP, az MSZP és a Jobbik további 2-2 tagot, az LMP pedig egy főt jelölhetett, a fennmaradó egy helyre pedig a független Pősze Lajos került. Az eseti bizottság elnöke Kocsis Máté lett, míg alelnökei a szocialista Harangozó Tamás és a kereszténydemokrata Móring József Attila.
Kocsis Máté és a szintén fideszes Németh Szilárd a testület felállítását szorgalmazó javaslatát korábban azzal indokolta, hogy az elmúlt időszakban az ország több pontján, köztük a Heves megyei Gyöngyöspatán is a közbiztonságra, közrendre, az ott élő emberekre, valamint az anyagi javakra veszélyt jelentő helyzet alakult ki, amit a hatóságok előtt részben tisztázatlan hátterű és motivációjú személyek és csoportok idéztek elő. Hozzátették: a Fidesz a nemzeti együttműködés programjában világossá tette, hogy a törvényes erőszak joga és lehetősége kizárólag az államot illeti meg, kényszer alkalmazására kizárólag állami szervek jogosultak.
Az eseti bizottság megbízatása a tagok megválasztásáról szóló országgyűlési határozat közzétételekor kezdődik, és a parlament számára készülő jelentése benyújtásáig, de legfeljebb 150 napig tart. A testület munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles rendelkezésre bocsátani, illetve köteles a bizottság előtt megjelenni. A testület tagjai munkájukért nem kapnak díjazást.
(MTI)
origo.hu
Késsel támadt az utcán egy ukrán férfi egy fiatalra Tatabányán
