Mint az államtitkár az MTI-nek elmondta, egyebek között a nemzeti romastratégiák kidolgozásához készülő uniós útmutató összeállításában és a végrehajtást ellenőrző rendszer kialakításában hasznosítják a magyar tapasztalatokat, de kulcsszerepet szánnak az országnak az Európai Roma Platform következő találkozóján is. Balog Zoltán hangsúlyozta: mindkét fél részéről fontosnak tartották, hogy a téma a továbbiakban, az uniós keretsratégia magyar elnökség alatti elfogadása után is maradjon a prioritások sorában. Elmondta: a nemzeti programok kidolgozását segítő, közös útmutatót az a – Le Bail vezette – bizottsági munkacsoport készíti, amely már tavaly megkezdte munkáját egyebek között a romákat támogató programok és támogatások számbavételével.
Magyarország tapasztalatait azért is fontosnak tartják, mert az említett kérdőívekre a legrészletesebb válaszokat adta a tagországok közül. Az útmutatót még a nyári szünet alatt elküldik a tagállamoknak – emelte ki Balog Zoltán. Ezek alapján őszre, az év végére várható a nemzeti stratégiák elkészítése, amelyre december 31. a végső határidő. A közös útmutató abban is segít, hogy a nemzeti stratégiák összehasonlíthatók legyenek, mert az egyes tagországokban nagyon különbözik a helyzet – magyarázta.
Az ellenőrző rendszer esetében a brüsszeli találkozón fontosnak tartották, hogy a nemzeti sajátosságokat figyelembe vevő, országspecifikus jelzőrendszerek készüljenek, amelyek alapján a nemzeti stratégiák végrehajtása megfelelően vizsgálható. Főszerepet játszik majd az ellenőrzésben az unió alapjogi ügynöksége, illetve statisztikai hivatala, és Magyarország ezek tevékenységéhez is segítséget nyújt. Balog Zoltán elmondta: Magyarország mindenképpen szeretne további szerepet vállalni abban is, hogy a jövőben csatlakozó vagy csatlakozni kívánó balkáni országokat is vonják be a romastratégiák készítésébe.
Az Európai Roma Platformmal kapcsolatban az államtitkár emlékeztetett: a magyar elnökség alatt annak már volt egy sikeres rendezvénye Budapesten. A következő találkozón pedig kiemelt előadóként Magyarország számol be nemzeti elképzeléseiről – Balog Zoltán itt említette a krízistérképek összeállítását, illetve felmérések készítését, adatok gyűjtését.
Az európai platform irányítása a továbbiakban még inkább a brüsszeli bizottság kezelésébe kerül – jelezte a magyar illetékes –, hogy „ne csak a tagországokon múljon, hogy mit csinálnak, mit nem csinálnak”. Beszámolt arról is, hogy a magyar elnökség tapasztalatai alapján javasolták: az egyházi szervezeteket is vonják be a roma platform munkájába. Erre ígéretet is kaptak – fűzte hozzá.
Az egyházak nyújtotta lehetőségeket szerinte még nem sikerült igazán kihasználni. Pedig ezeknek a szervezeteknek a részvétele pluszenergiát jelent, egyebek között azért, mert „emberkérdésnek tekintik a romaügyet, nemcsak pénzkérdésnek”. Balog Zoltán elmondta, hogy szerdán találkozott európai egyházi szervezetek brüsszeli képviselőivel, köztük az egyházak konferenciájának migránsokkal foglalkozó bizottságával is, ahol szintén szóba került a romaprobléma.
Megbeszélést folytatott a magyar államtitkár Julien van Geertsommal, a belga kormányzatnak a társadalmi integrációért és szegénység elleni küzdelemért felelős tagjával is. Balog Zoltán ezzel kapcsolatban kiemelte azt az együttműködést, amelyet a magyar és az azt megelőző belga EU-elnökség a gyermekszegénység és a romák integrációjának ügyében folytatott.
(MTI)
origo.hu
Elütöttek egy nőt Szegeden, súlyos állapotban van
