A tibetiek szellemi vezetője, aki háromnapos szemináriumra és konferenciára utazott a délnyugat-franciaországi városba, újságírók előtt kijelentette, már 1959-ben feltette egyértelműen a kérdést, hogy folytatódnia kell-e a dalai láma intézményének. „Erről a tibeti népnek kell döntenie” – mondta a dalai láma, aki a héten adta át a száműzetésben lévő tibeti kormány vezetését Logsang Sangaynak.
„Ami a reinkarnációmat illeti, ez csak rám tartozik, ez az én ügyem, senki másé” – mondta a vallási vezető óva intve Kínát, hogy beleavatkozzon az ügybe. Emlékeztetett, hogy a múltban két eset volt, amikor egy kínai császár beleszólt a dalai láma kiválasztásába, de mindkettő buddhista, a dalai és a pancsen láma tanítványa volt.
„Ma a kommunista kormány ateista, méregnek tartja a vallást és démonnak a dalai lámát, kissé erős volna tehát egy ateista kormánytól, hogy egy démon reinkarnációját keresse” – mondta tréfálkozva a dalai láma.
A dalai láma úgy vélte, hogy az arab forradalmak annak a jelei, hogy „a demokrácia és a szabadság útja az egyetlen lehetőség”, és aggodalmát fejezte ki a gazdasági válság miatt. A 76 éves Tenzin Gyatso szombati előadásán több mint hétezer buddhista hívő és szimpatizáns jelent meg. A mostani a hetedik előadássorozat, amit a Nobel-békedíjas egyházi vezető 1991 óta Franciaországban tart, ahol a buddhista hívők számát 800 ezerre becsülik.
(MTI)
Orbán Viktor: Ha Brüsszelben migránsokat akarnak, megkaphatják!