A kormányzat egy úgynevezett garantáltbér-rendszer bevezetésén gondolkodik, amellyel jövőre minden közszférában dolgozó legalább negyvenezer forintot keresne. A legalacsonyabb keresetűek bérének 57 százalékos emelésén túl azonban átlagosan csak 7-7,5 százalékos bérnövelést terveznek az ennél többet keresőknek. A szakszervezetek szerint viszont így a különböző végzettségűek bérei között megengedhetetlenül kicsi lenne a különbség.Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium államtitkára tegnap megerősítette a Világgazdaság információját: a közszférában legkisebb keresetként garantálnák a negyvenezer forintot jövőre. Ettől függetlenül a kabinet javasolni fogja az érdekegyeztető partnereknek, hogy a minimálbér mostani, 25 500 forintos összege 2001. január 1-jétől negyvenezer forintra emelkedjen, bár tisztában vannak azzal, hogy ez bizonyos ágazatoknál súlyos nehézségekkel járna.Mint arról a Napi Magyarország pénteki számában beszámolt: szinte kizárt, hogy jövőre egységesen kötelezővé váljon a negyvenezer forintos minimálbér, mert a munkaadók már jelezték, hogy azt nem fogadják el.Varga Mihály hangsúlyozta: elsősorban a közszférában, a közigazgatásban, az egészségügyben, a szociális ellátásban és az oktatásban dolgozók bérét kell rendezni, a versenyszféra úgy is alkalmazkodik majd ehhez. Varga Mihály szerint jelenleg negyvenezer forint alatti bérért mintegy 750 ezer ember dolgozik, ebből a közszférában 170-180 ezer – a közszféra dolgozóinak 20 százaléka -, a többi a versenyszférában.Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke lapunknak elmondta: a kezdeményezéssel elvben egyetértenek, azt azonban nem tartják elfogadhatónak, hogy míg a legalacsonyabb bérű, 20 százaléknyi közalkalmazotti réteg bére 57 százalékkal negyvenezerre emelkedik, addig a maradék 80 százaléké csak 7-7,5 százalékkal. Ahhoz, hogy ne következzenek be tarthatatlan bértorlódások, a 80 százalék bérét legalább 15-20 százalékkal kellene emelni. Szabó Endre szerint nem kell attól tartani, hogy a megemelt alsó jövedelemszintnek áthúzó hatása lenne más ágazatokból, ugyanis a közszférának nincs felszívóereje.A tervezetet tárgyalási alapnak tekinti a legnagyobb mezőgazdasági munkáltatói érdekképviselet, a MOSZ titkára, Maár András is. Hangsúlyozta azonban, hogy a közszférában történő emeléshez nem csatlakoznak majd más ágazatok is, a mezőgazdaságban, a textiliparban ugyanis egyszerűen nincs rá fedezet. Akkor persze más lenne a helyzet – fogalmazott -, ha a kormány ehhez igazítaná adó- és elvonáspolitikáját.
origo.hu
Az elmúlt 25 év legnagyobb árvizei Magyarországon
