Újabb súlyos visszaélésekre derült fény Ukrajnában, ahol a kulturális minisztérium közreműködésével több ezer hadköteles férfi hagyta el az országot illegálisan. Jaroszlav Zseleznyak ukrán parlamenti képviselő szerint 2022 óta mintegy háromezer férfi távozott külföldre a minisztérium által kiállított dokumentumokkal, és nem tért vissza.
A kulturális tárca negatív rekordot döntött a kormányzati szervek között. Csak 2022-től 2025 tavaszáig körülbelül háromezer férfi utazott külföldre és nem tért vissza a minisztérium leveleinek köszönhetően. Ez gyakorlatilag egy teljes dandárnak felel meg
– hívta fel a figyelmet Zseleznyak egy a YouTube-csatornáján közzétett videóban.
A képviselő állítása szerint a külföldre távozók között nem csak kulturális területen dolgozók vannak. Politikusok, üzletemberek, újságírók, hivatalnokok és IT-szakemberek lettek hirtelen művészek, zenészek vagy színpadi technikusok, hogy a frontszolgálat helyett elhagyhassák a háborúban álló országot.
Példaként említette Viktor Zserebnyjuk vinnicai körzeti képviselőt, akit nem politikusként, hanem az 1+1 ukrán tévécsatorna stábtagjaként engedtek ki az országból a Dinamo futballcsapat jótékonysági mérkőzéseinek közvetítésére, de nem tért vissza.
Zseleznyak szerint a kulturális minisztérium rendszerén keresztül üzletemberek hirtelen színpadi technikusokká válnak, és „az Eurovíziós Dalfesztivál felvételére” indulnak, valójában azonban nem térnek vissza. Zelenszkij elnök hivatalának barátai pedig az újévi időszakban külföldi nyaralásokat vagy európai tartózkodást szerveznek maguknak, állítólag televíziós témák keresésének ürügyén – sorolja a példákat.
Az ukrán kormány még mindig nem alkotott egyértelmű szabályokat a férfiak külföldre utazásával kapcsolatban, amit a kulturális minisztérium ki is használ – hangsúlyozta a képviselő.
Semmilyen ellenőrzés nincs arra vonatkozóan, hogy visszatérnek-e ezek a férfiak vagy sem
– emelte ki Zseleznyak.
A botrány súlyosságát jelzi, hogy Mikola Tocsickij ukrán kulturális miniszter tavaly októberben elismerte, hogy a külföldre utazó kulturális szereplők közül minden ötödik nem tér vissza az országba.
Eközben a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormányához közel állók, illetve olyan tisztségviselők, mint például a toborzóirodák parancsnokai, az egész rendszert átszövő korrupció révén óriási vagyonokra tesznek szert. Jevhen Boriszov, az odesszai regionális katonai sorozóhivatal vezetője például négymillió euró értékű tengerparti villát vásárolt magának a spanyolországi Marbellában. Volt miből: Boriszovnak akár ötvenezren is fizethettek, egyenként átlagosan ötezer dollárt.
Boriszov ellen végül a botrány kitörése után eljárás indult, esete azonban nem egyedi. Olyannyira, hogy már a NATO figyelmét is felkeltette, milyen ütemben növekszik a háború kitörése óta az ukrán milliárdosok száma.
Aki nem a tisztségviselőket keni meg, az az embercsempészekhez fordul. A közösségi médiában bőségesen találni olyan csoportokat, ahol a meneküléshez kaphatnak segítséget a hadköteles korú férfiak. Persze nem ingyen: a Moldovához tartozó Transznyisztriába való átjutásért pédául a Balkan Insight által megszólaltatott egyik fiatalember 4500 dollárt fizetett – kriptovalutában, hogy megnehezítsék a hatóságok számára a pénzmozgások nyomon követését.
Mások Belarusz felé próbálnak szökni, ahol a határőrök még segítenek is nekik továbbutazni akár Oroszország, akár a nyugati országok felé. Orosz adatok szerint csak az idei első negyedévben mintegy ötezer katonakorú ukrán férfi érkezett az Oroszországi Föderáció területére.
Aki nem tud fizetni vagy menekülni, annak persze marad a háború zord valósága. A szabályok egyre szigorúbbak, a behívókat már nem csupán a toborzóirodák tisztviselői, de olyan civilek is kézbesíthetik, mint például a társasházkezelők, a cégvezetők vagy az oktatási intézmények vezetői. Emellett egyre több szívszorító videó lát napvilágot a kényszersorozásokról, amikor az utcán erőszakkal elfogott férfiak gyakorlatilag egyből a frontra kerülnek, nemegyszer enélkül, hogy a családjuk bármit is tudna róluk.
Ukrajna katonai sorozása mélyen igazságtalanná vált. Míg a gazdagok és a jó kapcsolatokkal rendelkezők gyakran találnak módszert a szolgálat elkerülésére, a rendszer a társadalom legsebezhetőbb tagjait veszi célba: a szegényeket és az egészségi problémákkal küzdőket, köztük sok alkoholizmussal küzdőt. A háború terhe leginkább azokat sújtja, akik már eleve a legkevesebből élnek, míg a kiváltságosok biztonságos távolságban maradnak a harcoktól
– állapítja meg az Euromaidan Press ukrán hírportál.
Eközben pedig az egykor az oligarchák és a korrupció elleni szlogenekkel elnökválasztást nyerő Zelenszkij és köre a háború dacára tovább élvezi a felhalmozott vagyont és a kiváltságokat.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: Ritzau Scanpix via AFP)
