Akkora a különbség a kecsketejből készült ömlesztett sajt és a tehéntejből gyártott között, mint a tokaji aszú és a kövidinka között. Legalábbis ezt állítja Szabó László egri kecsketenyésztő, aki az ország legkisebb üzemében készít sajtot abból az évi 45 ezer liter tejből, amelyet jószágai adnak.A családi gazdaság csaknem másfél éve termékpályás szövetkezetként működik, s már mutatkoznak az eredmények: az FVM pályázatának segítségével annyi tőkéhez jutottak, hogy termékeikkel immár sikerrel ostromolják a nagy áruházláncokat.Szabó László egykori erdőmérnök az asztaloskodás, tanárkodás és gépjárműoktatás után jó tíz éve hobbiból kezdett bele a kecsketenyésztésbe. Ma 17 hektáron gazdálkodik az egri Bajusz-völgyben. A részben kárpótlással megvásárolt terület hajdan uradalmi gyümölcsös volt, és – az erdőmérnök szavaival – letarolt, rongy akácos. Ma a több száz dió- és szilvafa gyümölcsét hatvan kecske lakmározza be. A jószágok – vegyes fajtájú, magyar parlagi állomány, benne negyven anya és két bak meg tucatnyi gida – nem szégyenlősek, szinte még fára is másznak, vagy addig böködik a gazdát, míg jól meg nem rázza a roskadozó ágakat. Gerzson, a bak olyan intelligens, hogy a szilvamagot is kiköpi... Az állatok egyébként eszesek, csak roppant kíváncsiak, így megkóstolták már gazdájuk jogosítványát, és alig hagytak körömnyit az engedélyből.A kecske legfőbb jó tulajdonsága, hogy gazdaságos: jól hasznosítja a táplálékot, árának évente akár négy-ötszörösét is kitermeli a tejével. Az egri tenyésztő mégsem ajánlja bárkinek a kecsketartást. Csak annak, aki piacot tud szerezni termékének, és rászán vagy tíz évet az életéből.Az egri tejfeldolgozóban akár évi százezer literből is készülhetne kecskesajt, ha az üzletek fogadnák ezt a mennyiséget. Lenne is mit felvásárolni: a tenyésztők sorban állnak, hiszen sokan a csatornába kénytelenek önteni a lefejt értékes folyadékot, mert képtelenek értékesíteni. Pedig a kecsketej mikrobiológiai összetétele kiváló: könnyen emészthető, nem tartalmaz karotint, ezért ebből készíthető a valódi fehér sajt.Az elmúlt két évben Szabó László már igazi sajtszakértővé képezte ki magát. Állítja, hogy a magyar kecske tejéből készült termék vetekszik holland és francia riválisaival, amelyeket ráadásul dupla áron kínálják a szupermarketek polcain. Hogyan sikerült a kis egri feldolgozónak mégis betörnie a nagyok közé? Sok utánjárással, és végül egy nagyobb cég közbeiktatásával, amely persze megdrágítja a terméket.A családi vállalkozás tagjai – a gazda felesége, két felnőtt gyereke és anyósa – az elmúlt év februárjában hozták létre az SZ Plusz SZ nevű új típusú, termékpályás szövetkezetet, és idén ötmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek az FVM működési és forgóalap-feltöltési pályázatán. Így lett elég tőkéjük ahhoz, hogy fejlesszék a feldolgozót, és kivárják, amíg a vevők kifizetik az első nagyobb szállítmányok ellenértékét. Szabó László most optimista, hiszen a közismert házi kecskesajt és az üveges, fűszeres olajban pácolt sajtkockák mellett hamarosan az ömlesztett változattal is piacra lépnek. Az ország legkisebb, mindössze 25 négyzetméteres feldolgozójának tulajdonosa reméli, hogy sikerül megvetni lábukat a piacon, s megtartva a jelenlegi nagyságú állományt, még több tejet dolgozhatnak fel.A patikatisztaságú apró üzemben előbb a kétszáz literes házi sajtkádban, majd a hűtőkamrában egy-másfél hétig érlelődnek a kecskesajt mutatós félgömbjei. Egy polcon üvegek sorakoznak, bennük mandulával, dióval, tarkaborssal ízesített sajtkockák. A kertben a kecskék épp a cseresznyefát csupaszítják. Minden jószágnak becsületes neve van. A kedvenc mégis Bözse, egy saját nevelésű, kecses jószág. Őt hattyúnyakúnak nevezi a gazda, aki – talán jószágai iránti tiszteletből – maga is kecskeszakállt visel.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
