Egy parasztpolitikus életútja

Török András István
2000. 09. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Huszonnégy éven át, 1951-től 1975-ig hallgatták a Kárpát-medence magyarjai a Münchenből rövidhullámon érkező, pontosan fogalmazott, ízes dunántúli tájszólással elmondott agrárpolitikai okfejtéseket. Igényelte is a nemzet e szabadabb világból sugárzott műsorokat, hiszen a padláslesöprések, az ezeréves paraszti világ felmorzsolásának korát éltük. Az egykori Szabad Európa Rádió agrárpolitikai műsorainak népszerű szerkesztője, Czupy Bálint, azaz Bálint gazda szeptember 20-án lett volna százéves. A fővárosban élő lányát, Kiss Antalnét hallgatom édesapjáról, a kényszerű emigrációról, a család kettészakadásáról.– Apámat a harmincas években már nemcsak a szülőfalujában, a Sopron megyei Völcsejen, hanem az egész megyében jól ismerték. Jó gazda és szép magyarsággal beszélő ember volt; nemcsak hallgatni szerették az emberek, de hallgattak is rá. Pedig csak hat osztályt végzett. Ha Sopronban valamilyen alkalomból beszédet mondott, a falunkból gyalog is nekivágtak az emberek a harminc kilométeres útnak, csak hogy hallhassák. Politikai meggyőződését sosem titkolta. 1946-ban, egyik beszédében ezt mondta: „Tiltakozzunk a kommunizmus ellen, mert ha meghonosodik, nem kell meghalni ahhoz, hogy megtapasztaljuk a poklot; azzá válik az életünk még itt a földön.”– 1947 nyarán aztán úgy hozta a sors, hogy az apámnak el kellett hagynia az országot, mert a politikai helyzet miatt a szabadsága, de talán az élete is veszélybe került. Huszonegy éves voltam akkor, fiatal házas. Eljött hozzánk, s ahogy beszélgettünk, észrevettem, hogy rám-rám feledkezik. De nem gondoltam, hogy el akar menni. „Kislányom, csak éljetek boldogan, aztán néha gondoljatok rám” – mondta, mielőtt nekiindult a nagy útnak. Egész életében vágyott a szülőföldje után. Egyszer – 1958-ban lehetett – Ausztriában, a határ közeli Locsmándon (Lutzmannsburg) fölment a templomtoronyba egy igen erős távcsővel, s átnézett Völcsejre. Látta a falu szélső házait meg a két nagy, jellegzetes gesztenyefát, amelyek alatt a Szűz Mária-szobor volt. A szülőfalu látványa annyira felzaklatta, hogy remegés, szédülés fogta el; Jóska öcsém támogatta le a toronyból. (Az öcsém 1956 őszén ment el az országból.)– Az apámat aztán már életében nem láthattam, csak a temetésére tudtam kijutni. Az útlevelemet – többszöri kérvényezés után – éppen a halála napján, 1975. április 17-én, reggel fél nyolckor kaptam kézhez; nyolckor pedig jött a távirat, hogy meghalt. A München melletti Hofoldingban lakott, ott is temettük el.A Párizsba menekült Czupy Bálintnak sorstársa, később a SZER-nél kollégája lett az 1947 őszén emigráló Skultéty Csaba. Tőle a következőket tudom meg az egykori képviselőről:– 1948 első felében Párizsban ismertem meg Bálintot. Akkoriban Párizs volt a magyar emigráció központja, s hamar kialakultak a különböző politikai csoportosulások. Ő ahhoz a csoporthoz tartozott, amely kereszténydemokratának vallotta magát. Én is ehhez kapcsolódtam, s a húsz évvel idősebb Bálintot hamarosan atyai barátomként tisztelhettem. Mint minden emigráns számára, az ő számára is az volt a legnagyobb kérdés, hogy miből éljen meg. Szorultságában beállt éjjeliőrnek. A lakásbiztosító társaságok ugyanis megkövetelték ügyfeleiktől, hogy éjszakánként egy őrzőcéggel ellenőriztessék lakásukat, nem maradt-e nyitva ajtó, ablak, nincs-e gyanús mozgás a ház körül. Hát ilyen őrfeladatot látott el Czupy Bálint, a magyar nemzetgyűlés képviselője. A kenyerét biztosító munkát azonban lelkiismeretesen végezte, s mindig a rá jellemző derűvel, igazi paraszti bölcsességgel beszélt róla.– 1966 kora nyarán, amikor már majd tizenhét évnyi rádiós szerkesztői gyakorlattal külpolitikai kommentátor voltam, úgy véltem, hogy a nemzetközi helyzet egészen más, mint 1956-ban volt, s az oroszok aligha mernek Csehszlovákiában erőszakkal beavatkozni. Amikor ezt a vélekedésemet megosztottam Bálinttal, mosolyogva felelte: naiv vagyok, ha azt hiszem, hogy a Kreml törődik a szabad világ véleményével, ha sorsdöntő kérdésről van szó. Augusztusban aztán bebizonyosodott, hogy nem nekem, hanem neki volt igaza.– Hogy atyai barátom bölcs humora milyen hatással volt a hallgatókra, azt érzékelhettem 1957 elején, amikor egy menekült magyarral találkoztam. Szóba került a Szabad Európa, s a menekültnek azonnal Bálint gazda, illetve egy régebbi műsorában elhangzott mondata jutott eszébe, s már idézte is: „Ne irigyeljük mi a kommunistákat. Mi mindent el kell azoknak hinni!”Czupy Gálintnak a SZER-ben a hozzá legközelebb álló szerkesztőtársa talán Kovács Károly Zoltán volt. Ő így idézi fel pályatársa emlékeit:– Czupy Bálint idehaza a Magyar Vetésnek, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet Országos Testülete) hetilapjának volt a munkatársa. Rendkívüli irodalmi tehetséggel bírt, iskolázottságához mérten igen sokat olvasott. 1940–41-ben Hajdu-Németh Lajossal, egykori Sopron megyei képviselőtársával megalapította Egyházasfalun a Széchenyi Népfőiskolát. Az alapítás (földvásárlás, épület stb.) költségeinek egyik felét a megye gazdái adták össze, a másik felét Apor Vilmos püspök biztosította. A népfőiskola működésének a háború vetett véget 1944 októberében.– 1951-ben a SZER-hez Dessewffy Gyula, a rádió magyar osztályának első főnöke hívta Bálintot Münchenbe, mondván: jó lesz valamilyen mezőgazdasági műsorba falusi hangnak. Hamarosan kiderült, hogy többre érdemes, s a rádió indulásakor már szerkesztőként dolgozott. Írói képessége és ízes beszéde, veleszületett bölcsessége s jellegzetes tájszólása emelte szerkesztővé. Műsoraiban folytonosan bírálta a kollektivizálást, védte a földet, a magántulajdont, a paraszti életformát, annak társadalmi és erkölcsi értékeit.– A hallgatók hamar megszerették Bálint gazdát, s neve fogalommá, egyszersmind újságírói márkanévvé vált. Ezért kifogásolom azt, hogy a magyar média Bálint György mezőgazdasági újságíró személyéből fölépítette Bálint gazda alteregóját, s Bálint György Bálint gazdának nevezi magát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.