E szervezetek jellemzője, hogy a magyar kormány ellen rendszeresen bírósági pereket indítanak, nyíltan politizálnak, és részben vagy egészben de külföldről finanszírozzak őket. A Magyar Helsinki Bizottság például kilenc alkalommal szerepel a jelentésben. Főként a bírói függetlenség kérdésében hivatkoznak rájuk, valamint a menekültügyi és emberi jogi kritikáikra.
A TASZ hat alkalommal tűnik fel a dokumentumban, rendszerint a civil szféra „elnyomására” hivatkozva. Az Amnesty Internationallel közösen kritizálják például a szuverenitásvédelmi törvényt, mondván, az elrettenti a civil társadalmat és szűkíti a demokráciát.
A Transparency International Hungary és a K-Monitor – a jelentés szerint – kulcsszerepet játszanak a korrupciós kockázatok értékelésében. Ugyanakkor mindkét szervezet Soros-közeli támogatásokból működik.
A médiahelyzetet elemző részekben a Mérték Médiaelemző Műhely és a TASZ értékeléseire támaszkodnak. Ezek szerint Magyarországon a kormány „médiatúlsúlya” torzítja a nyilvánosságot. A Mérték elemzői sok esetben azonban egyenesen Brüsszelből kapják a pénzüket.
Külön figyelmet érdemel az Ökotárs Alapítvány, amelynek neve a Norvég Civil Alap és a 2014-es „külföldi ügynökügy” kapcsán vált ismertté. Az alapítvány 2025-ben is szerepel a jelentésben, ahol a civil tér „szűküléséről” szóló kritikákat fogalmaz meg. Az Ökotárs többek között a Political Capitallel és a Helsinki Bizottsággal közösen jegyzi azokat a háttérjelentéseket, amelyek a bizottság érvelésének alapjául szolgálnak.
Nemcsak a szervezetek, de a forrásként megjelölt médiumok is árulkodók. A jelentés három külön cikket idéz a Telex.hu-ról, HVG.hu-ról és Lakmusz.hu-ról. Ezek a médiumok nyíltan ellenzéki hangvételűek, és ezek is szintén sok esetben brüsszeli vagy amerikai pénzből működnek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!