Izsák száraz fája

Klezmerzenéről Magyarországon a szélesebb közönség a háborút követően évtizedeken át nem hallhatott. Az első együttes a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1988-as megalakulása után, annak támogatásával jött létre.Ma csaknem tucatnyi zenekar koncertezik rendszeresen. A Kiss Ferencvezetésével alig másfél éve összeállt Odessa Klezmer Band Izsák száraz fája címmel nemrég jelentette meg albumát az Etnofon Records kiadásában.Ők a klezmer városi változatát játszó együttesekkel szemben a tradicionális falusi hangszereléshez és játékmódhoz tértek vissza.A klezmer a kelet-európai zsidóság szekuláris zenéje. A furcsa módon egyszerre szomorkás és harsányan vidám dalok, dallamok a közösség életének fontos eseményein csendültek fel. A zenekarok a zsidó örömünnepeket (hanuka, purim) kísérő nem szakrális eseményeken is játszottak, jelenlétük mégis inkább az olyan szertartásokon volt elengedhetetlen, mint az esküvő vagy a férfivá avatás. A klezmer azonban hamar túllépett a hagyományos faluközösségekben betöltött szerepén: a városokban a szórakoztatás (a színház, a cirkusz) eszköze lett, a tengerentúlon pedig – a hangosfilm megszületése után – számos alkotás fontos eleme. Sólem Áléhem Tóbiás, a tejesember című regényéből készült Broadway-musical, illetve ennek filmes adaptációja, a Hegedűs a háztetőn bizonyította, hogy ez a zene világszerte népszerű.Magyarországon a klezmernek elsősorban ez a városias, szórakoztatóbb változata ismert, de az elmúlt években több olyan együttes is alakult, amely igyekszik az archaikus hangszerelésben, a hagyományos formájában megszólaltatni ezt a zenét. Ilyen az Odessa Klezmer Band is, amelynek vezetője, Kiss Ferenc zeneszerző-előadó a hetvenes években került kapcsolatba a zsidó népzenével. 1972 óta vesz részt népzenei gyűjtőutakon a határon túli területeken. A cél elsősorban a magyar népzenei anyag gyűjtése, a tradicionális hangszeres formák megismerése, a sajátos játékmód elsajátítása volt, de már az első kárpátaljai gyűjtőúton készített olyan felvételeket, amelyeken helyi zenészek zsidó dallamokat játszottak. Az anyag folyamatosan bővült, így nem okozott komolyabb fejtörést a nyíregyházi színház felkérése tíz évvel ezelőtt: Schlanger András rendezésében mutatták be a Hegedűst, az eredeti zenei anyag folklorizált változatával. Az utolsó meghatározó élmény, amely Kiss Ferencet arra késztette, hogy az évtizedek alatt összegyűlt anyagot saját zenekarával szólaltassa meg, néhány Nyugat-Európában vásárolt amerikai lemez volt. Az archív felvételek a húszas–harmincas évek Amerikájában készültek: Kelet-Európából bevándorolt zsidó zenészek játszották szalagra szülőhazájukból „hozott” zenéjüket. A hanghordozókon tehát a háború előtti klezmerzenekarok játékmódja volt hallható. Kiss Ferenc szerint a Muzsikás együttes Szól a kakas már című lemeze bizonyította, hogy ezzel a zenével szükséges és érdemes is foglalkozni. Az Odessa Klezmer Band 1998 decemberében mutatkozott be a közönség előtt.Bátorság kellett ahhoz, hogy ebbe a vállalkozásba belevágjanak – véli Kiss Ferenc, hiszen népzenét csak tökéletes hitelességgel szabad játszani. Egy klezmerdallam olyan specifikus díszítésmódokat, körülírást, vonókezelést követel a hegedűjátékostól, amelyet éppúgy meg kell tanulni, mint bármely más különleges játékmódot. Sokat segített azonban annak a törzsdallamanyagnak az ismerete, amely a térség valamennyi népzenéjében felismerhető. Ösztönözte a munkát az a sajátos, egyszerre melankolikus és vidám hangvétel is, amely kizárólag erre a muzsikára jellemző. A lemezen Szvorák Kati is közreműködik, aki az elmúlt években rengeteg anyagot publikált. Ő azokat a dalokat szólaltatja meg, amelyeket hagyományosan nők énekeltek: a bölcsődalt, a menyasszony-búcsúztatót.Az Izsák száraz fája érdekessége, hogy több dalt Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora énekel, aki minden területen segítséget nyújtott az anyag elkészítésében. Szerinte ebben semmi meglepő nem lehet, hiszen a jiddis zene sokkal inkább őrzi vallásos eredetét, mint a Dél-Európában élő szefárd zsidóké. A spanyol zsidó dalok például erősen asszimilálódtak az olyan, ott kedvelt műfajokhoz, mint a románc, vagy más zenei hatásokkal együtt a flamencóba olvadtak. A klezmer azonban dallamvilágában is kötődik a valláshoz, a szövegeknek pedig gyakorta tárgya a vallásos élet. A kántor hagyományosan részt vett az olyan ünnepeken, mint az esküvő, a férfivá avatás, ahová szokás volt klezmerzenekarokat hívni. Fekete László, aki számos zenei műfaj kiváló képviselője, nem első alkalommal működik közre klezmerprodukcióban. Az Odessa Banddel együtt zenélni pedig, véli, azért is kivételes élmény, mert az együttes alapos felkészültséggel, az egész térség népzenei kincsének ismeretében, hitelesen szólaltatja meg ezeket a régi dalokat.– Zsidó zenéről beszélni egyébként nehéz – teszi hozzá Fekete László, hiszen a zsidó közösségekben megszólaltatott zene kulturálisan nagy átjárású. A bartóki módszerrel gyűjtött magyar népdalokról például tudható, hogy hitelesen tükrözik az adott terület zenei kifejezésmódját, hiszen a falvakban élő emberek zárt közösséget alkottak. A többször vándorlásra kényszerült zsidósággal azonban más a helyzet. Rengeteg más eredetű dallam van, ami beépült a zsidó közösségek zenéjébe, és számos esetben kimutatható, hogy egy-egy ismert dallam, dallamsor a zsidó közösségek zenéjéből származik. A zsidó zene sajátos karaktere, amely a többitől megkülönböztethetővé teszi, a liturgiai zenéből, illetve egy sajátos attitűdből következik.Az Odessa Klezmer Band három felvétellel szerepel a BMG gondozásában a Zsidó Kulturális Fesztiválhoz kapcsolódóan megjelent közép-európai klezmerválogatáson. Élőben legközelebb a budai várbeli borfesztiválon szeptember 8-án szerepelnek.