A fiatalok negyedének van lakása

2001. 03. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az önálló keresetű fiatalok (29 éves korig) mindössze 25 százalékának van saját lakása, hatvan százalékuk szüleivel, négy százalékuk házastársa szüleivel él együtt. A lakásbérlést csak három százalék engedheti meg magának – derül ki a nyolcezer, 15–29 év közötti fiatalra kiterjedő Ifjúság 2000 elnevezésű kutatásból.Szüleivel él együtt a 15–29 év közötti fiatalok döntő többsége, csaknem hetven százaléka, húsz százalékuknak van saját lakása. A maradék tíz százaléknak csak egy része büszkélkedhet azzal, hogy az önálló életet lakásbérléssel tudja megoldani, a többiek kényszer-együttélési formákkal biztosítják lakhatásukat. Ilyen például a házastárs szüleivel, a rokonokkal vagy ismerősökkel való együttélés. Mindez azt jelenti, hogy a fiatalok önállósodási és függetlenedési törekvéseinek a lakhatás szempontjából komoly akadályai vannak.Az országos, reprezentatív felmérés gyorsjelentéséből – amelyet a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet tett közzé – kiderül az is, hogy az önálló keresetű fiatalok körében sem sokkal jobbak a szülőkről való „leválás” lehetőségei. A saját lakással rendelkezők aránya körükben is csak a 25 százalékot közelíti meg, hatvan százalékuk szüleivel, négy százalékuk pedig házastársa szüleivel él együtt. A lakásbérlést csak három százalékuk engedhette meg magának.Saját lakása az átlagot meghaladó mértékben csak a vállalkozóknak (33 százalék), valamint az értelmiségieknek és a vezető beosztásban dolgozóknak (30 százalék) van. A családi állapot oldaláról vizsgálva a témát megállapítható, hogy a házasságban élők hatvan százalékának van önálló lakása. Meg kell jegyezni ugyanakkor azt is, hogy körükben a szülőkkel – ideértve a házastárs szüleit is – együtt lakók aránya sem alacsony, 28 százalék. A nőtlenek és a hajadonok közül mindössze három százalék tájékoztatott úgy, hogy saját lakása van.A lakáshoz jutás finanszírozásának társadalmi méretű megoldatlanságát jelzi, hogy kedvezményes lakáshitele, illetve bankkölcsöne a fiatalok családjai közül alig több mint tíz százaléknak van. Mindezek ellenére a fiatalok 75 százaléka megfelelőnek tartja lakáskörülményeit, 25 százaléka viszont nem. Az utóbbiak aránya főként a kényszer-együttélési formákban élők között magasabb az átlagnál.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.