Az önálló keresetű fiatalok (29 éves korig) mindössze 25 százalékának van saját lakása, hatvan százalékuk szüleivel, négy százalékuk házastársa szüleivel él együtt. A lakásbérlést csak három százalék engedheti meg magának – derül ki a nyolcezer, 15–29 év közötti fiatalra kiterjedő Ifjúság 2000 elnevezésű kutatásból.Szüleivel él együtt a 15–29 év közötti fiatalok döntő többsége, csaknem hetven százaléka, húsz százalékuknak van saját lakása. A maradék tíz százaléknak csak egy része büszkélkedhet azzal, hogy az önálló életet lakásbérléssel tudja megoldani, a többiek kényszer-együttélési formákkal biztosítják lakhatásukat. Ilyen például a házastárs szüleivel, a rokonokkal vagy ismerősökkel való együttélés. Mindez azt jelenti, hogy a fiatalok önállósodási és függetlenedési törekvéseinek a lakhatás szempontjából komoly akadályai vannak.Az országos, reprezentatív felmérés gyorsjelentéséből – amelyet a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet tett közzé – kiderül az is, hogy az önálló keresetű fiatalok körében sem sokkal jobbak a szülőkről való „leválás” lehetőségei. A saját lakással rendelkezők aránya körükben is csak a 25 százalékot közelíti meg, hatvan százalékuk szüleivel, négy százalékuk pedig házastársa szüleivel él együtt. A lakásbérlést csak három százalékuk engedhette meg magának.Saját lakása az átlagot meghaladó mértékben csak a vállalkozóknak (33 százalék), valamint az értelmiségieknek és a vezető beosztásban dolgozóknak (30 százalék) van. A családi állapot oldaláról vizsgálva a témát megállapítható, hogy a házasságban élők hatvan százalékának van önálló lakása. Meg kell jegyezni ugyanakkor azt is, hogy körükben a szülőkkel – ideértve a házastárs szüleit is – együtt lakók aránya sem alacsony, 28 százalék. A nőtlenek és a hajadonok közül mindössze három százalék tájékoztatott úgy, hogy saját lakása van.A lakáshoz jutás finanszírozásának társadalmi méretű megoldatlanságát jelzi, hogy kedvezményes lakáshitele, illetve bankkölcsöne a fiatalok családjai közül alig több mint tíz százaléknak van. Mindezek ellenére a fiatalok 75 százaléka megfelelőnek tartja lakáskörülményeit, 25 százaléka viszont nem. Az utóbbiak aránya főként a kényszer-együttélési formákban élők között magasabb az átlagnál.
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét