Egymillió orosz cigány nyomorog

A mintegy egymilliós oroszországi cigányság legnagyobb problémáinak az írástudatlanságot, a munkanélküliséget és az őket az átlagosnál is jobban sújtó szegénységet nevezte egyik vezetőjük, Nyikolaj Szamulevics. Az Európa Tanács e kérdésssel foglalkozó konferenciáján a helyzet javítására ajánlásként azt fogalmazták meg, hogy a tömbben élő cigányoknak legyenek a nevükben eljáró vezetői, a foglalkoztatás fellendítésére pedig hozzanak létre pénzalapot.Oroszország területére a cigányok a XVII–XVIII. században települtek be, a déli területekre azonban a Duna mentéről már a XV. században megkezdődött a bevándorlás. Az első, cigányokat érintő állami rendeletek a XVIII. század harmincas éveiben születtek. A nyugat-európai országokhoz képest az orosz állam viszonylag méltányosan kezelte őket. A társadalom tudatában a fő szerepet a tánc és a muzsika iránti tehetségük játszotta. A cigány kóruséneklés II. Katalin idején jött divatba. Dalaikat nagyon kedvelte Puskin, Herzen, Kuprin, Tolsztoj és Leszkov is.Oroszországban ma több mint egymillió cigány él. A XX. század közepéig megőrizték nomád vagy félnomád életformájukat. A szovjet kormány 1926 és 1932 között több intézkedést hozott letelepítésükre, ám ezek kevés sikerrel jártak.A nomád életmódra a nagy csapást 1956 októberében a Hruscsov által kiadott, A kóborló cigányok munkába állításáról szóló rendelet mérte.