Kik döntenek a sztrádákról?

A kilencvenes évek eleje óta több fórumon felvetődött, hogy miért sürgős autópályákat építeni, melyek azok a politikai, szakmai vagy társadalmi indokok, amelyek alapján meghatároznak egy nyomvonalat, melyek azok a területek, amelyek elsőbbséget élveznek. Az autópályák a nemzet gyarapodását szolgálják, úgy is lehetne fogalmazni, hogy a mai lüktető világban szegénységre ítéltetett az az ország és régió, amelynek területén nem a kor követelményeinek megfelelő infrastruktúra működik.Magyarországon azok a régiók tartották a lépést az elmúlt tíz évben a fejlett Nyugat-Európával, ahol megfelelő úthálózat állt rendelkezésre. Itt a legalacsonyabb a munkanélküliség, a külföldi cégek elsősorban itt telepednek meg, ahol autópálya és gyorsforgalmi út halad, ott a városok és települések lakói többnyire mentesülnek az átmenő forgalom piszkától. Az északi, a keleti vagy a délkeleti megyékben az előbb említett területekhez képest mintha megállt volna az élet, lényegesen nagyobb a munkanélküliség, a nagyberuházásokat pedig csak hírből ismerik.Ennek megfelelően kell a döntéshozóknak cselekedniük: az autópályák – amelyekből egy meghatározott időn belül csak kevés épülhet, hiszen nagyon sok pénzbe kerül – merre haladjanak, mely területeknek van szükségük elsődlegesen a mihamarabbi felzárkózásra. Magyarországon két fő érv határozza meg az autópálya-építést: az ország tranzitszerepe, és az elmaradt térségek felzárkóztatása. Geopolitikai helyzetünkből adódóan meghatározó a tranzitútvonalak fejlesztése, hiszen a tíz helsinki folyosóból négy hazánkon halad keresztül. Mivel a környező országoknak is kedvező e tekintetben a helyzetük, a tranzitból az az állam húz hasznot, amelynek fejlett a hálózata.A tízéves autópálya-program – amelyet a közelmúltban fogadott el a kormány – első szakaszában az M3-as és az M7-es fejlesztéséhez kezdtek hozzá. Az M3-asnak sajátságos a helyzete, hiszen az autópálya egyrészt az V. európai folyosó mentén halad, másrészt a keleti régiók felé épül, ahol az elkövetkező években az ott élők számára kitörési lehetőséget teremt.Azt követően, hogy egy autópálya megépítéséről döntés születik, a beruházással megbízott társaság több nyomvonaltervet készít. Ilyenkor két eset lehetséges: egy település ragaszkodik ahhoz, hogy az új út a közelében haladjon, ám sokszor egy közösség, egy szervezet a háborítatlansága érdekében, illetve a környezet védelmében hallani sem akar az autópályáról. Az elmúlt évek során többször módosítani kellett ilyen esetek miatt a nyomvonalat. A szándék megvan, a forrás rendelkezésre áll, a dél-balatoni autópálya egy szakaszára például még mindig nem lehetett megkérni az építési engedélyt a kőröshegyi viták miatt. Ugyanígy az M0-s keleti szakaszán is közösségi problémák merültek fel. Az autópályák építésénél elsődleges szempont lett a környezet megóvása, egyes területeken egyáltalán nem vagy csak jelentős többletberuházások árán haladhat autópálya. A nyomvonalak véglegesítésekor a beruházásért felelős társaságnak, illetve a szakminisztériumoknak számos szakhatósági véleményt kell figyelembe venniük. Több, egymástól független engedély szükséges ahhoz, hogy egy nyomvonalon megindulhassanak a munkagépek. Az autópályaépítésről mint nagyberuházásról a politikusok határoznak, az azonban, hogy végül hol halad a sztráda, a kisebb közösségek és az őket képviselő szakhatóságok döntésén múlik.