Ez a háború több évtizede tart

A Front Extra adásában Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója Izrael Irán elleni támadását elemezte. A Magyar Nemzet főmunkatársa hangsúlyozta, hogy korábban az első direkt támadást Irán indította Izrael ellen.

2025. 06. 13. 22:46
Irán Fotó: MEGHDAD MADADI Forrás: TASNIM NEWS
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Ha jól emlékszem, Irán kezdte. Egy olyan háborúról beszélünk, amely hosszú évtizedek óta zajlik – mondta Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve: a támadás időzítése meglepetésként ért mindenkit. 

háború
Robert C. Castel arról beszélt, hogy a két ország között régóta háború zajlik (Fotó: Csudai Sándor )

– Az izraeli műveletsorozat az iráni katonai vezetés célzott felszámolásával indult. Gyakorlatilag lefejezték az iráni katonai elitet – hasonlóan ahhoz, amit korábban a Hezbollah esetében láthattunk. Fontos, hogy a politikai vezetést – az elnököt, az ajatollahot vagy a külügyminisztert – nem érte közvetlen támadás, de a katonai vezetők mindkét oldalon célponttá váltak.

Castel elmondása szerint Izrael elsőként az iráni vezérkari főnököt, a Forradalmi Gárda légierő-parancsnokságát és annak helyetteseit semlegesítette. Emellett számos atomtudós is a célpontok között volt.

A második szakaszban Izrael azokra az eszközökre mért csapást, amelyek Irán védelmét szolgálják: a megmaradt légvédelmi rendszerekre.

 – Ezeket nemcsak a levegőből támadták, hanem egy korlátozott szárazföldi izraeli jelenlét is kialakult Irán területén belül – drónokkal, páncéltörő rakétákkal semmisítettek meg radarokat, légvédelmi eszközöket, föld-levegő és ballisztikus rakétákat is. 

Kiemelte, ezután következett a nukleáris program elleni támadás, ahol elsődleges feladatként a fegyverarzenál semlegesítése állt a középpontban.

Lapunk kérdésére, hogy milyen szerepet játszott a mesterséges intelligencia a célpontok azonosításában és az akciók lebonyolításában, Robert C. Castel a következőket mondta:

– A mesterséges intelligencia elsősorban a mintázatok felismerésében nyújt segítséget. Irán hatalmas területű ország, és emberi elemzőkkel az egész ország minden négyzetcentiméterét átvizsgálni szinte lehetetlen – magyarázta a szakértő. Hozzátette, hogy a műholdak naponta vagy hetente egyszer végigfényképezik egész Iránt, több százezer felvételt készítve. – Amikor ezeket a felvételeket a mesterséges intelligenciával elemzik, gyorsan láthatóvá válnak azok a helyszínek, ahol változás történt. A térképen a változásokat pirossal jelzi, ezt követően az emberi elemzők mélyebben is vizsgálódnak. Egy részük autista vagy aspergeres fiatal, akiknek különleges képességeik vannak ezen a területen.

A mesterséges intelligencia másik szerepe a különböző hírszerző forrásokból érkező információk szintézise. – Onnan tudjuk például, hogy egy épületben valami nincs rendben, hogy van egy légi felvétel, egy lehallgatott kommunikáció, egy távolsági mérés és egy emberi információszolgáltató, a mesterséges intelligencia végül ezeket a különböző információkat összegzi.

Ami az iráni kognitív hadviselést illeti, Robert C. Castel szerint az ország sokkal erősebbnek mutatta magát, mint amilyen valójában. Ennek ellenére ők rettenetesen keményen tárgyaltak az amerikaiakkal, de Trump és Izrael átlátott ezen. 

– Ahogy az amerikai elnök megmondta Zelenszkijnek, hogy nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon, nagyjából ezt mondta Iránnak is. Irán ezt nem hallotta meg, és ez lett belőle – jelentette ki Castel. Izrael pedig talán azt sugallta, hogy nem fogja megtámadni Iránt, ameddig zajlanak a tárgyalások Amerikában, és volt egy olyan narratíva is, hogy Trump megtiltotta Izraelnek, hogy támadjon. 

– Néhány napja azt lehetett hallani a hírekben, hogy Trump megtiltotta Netanjahunak, hogy támadjon, és hogy óriási a feszültség a két politikus között. Így visszagondolva lehet, hogy az egész csak egy megtévesztő hadművelet volt.

Robert C. Castel hangsúlyozta, a mostani támadás megakadályozta, hogy Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom vagy Szaúd-Arábia atomhatalommá váljanak. A probléma így hivatalosan is lekerült a napirendről.

Borítókép: Irán (Fotó: AFP)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.