A haditengerészeti aknakeresőknek nagyon lassan kell haladniuk, hogy feltérképezzék a medret. Nagy-Britannia és Franciaország már útnak indította a speciális egységeit – köztük a brit RFA Lyme Bay támogatóhajót –, hogy segítsenek megtisztítani a folyosót.
Jön az iráni vám?
A Hormuzi-szoros nemzetközi természeti vízi út, így a történelem során a hajók ingyen, szabadon közlekedhettek rajta. Irán azonban a konfliktus során létrehozta a „Perzsa-öböl Szoros Hatóságot”, amellyel megpróbálja saját ellenőrzése alá vonni a területet. Bár Trump azt állította, hogy a szoros vámmentes lesz, az iráni állami hírügynökségek szerint Teherán Ománnal közösen úgynevezett szolgáltatási díjakat akar kivetni az áthaladó hajókra. Ha bevezetnek egy ilyen fizetési és engedélyeztetési rendszert, az logisztikai rémálommá teszi a hajózást, és drasztikusan lelassítja a napi áthalom korábbi ütemét.
A Hormuzi-szoroson halad át a világ teljes tengeri olajkereskedelmének közel húsz százaléka, ez napi 20-21 millió hordót jelent, valamint a cseppfolyósított földgáz (LNG) jelentős része is. A szoros tartósan zárva maradt, ami globális üzemanyagár-robbanáshoz vezetett. A szoros a legkeskenyebb pontján mindössze 33 kilométer széles. Ebből a hajózási útvonal (a kétirányú forgalmi sávokkal és a biztonsági sávval együtt) mindössze 3-3 kilométer szélességű, így a hajók rendkívül könnyű célpontot jelentenek. Sem az Egyesült Államok, sem Irán nem részese egyébként az ENSZ tengerjogi egyezményének. Az USA a szokásjogra hivatkozva követeli a szabad átjárást, míg Irán szerint a saját felségvizeiről van szó, így jogában áll lezárni azt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!