Élelmezési fordulópont Európában: ha egészséges, drága – ha olcsó, silány

Európa egyre távolabb kerül attól, hogy 2030-ra teljesítse az élelmezés és a fenntartható mezőgazdaság terén kitűzött céljait, miközben a klímaváltozás újabb terheket rak az agráriumra. A hőhullámok, az aszályok és az erdőtüzek nemcsak a termésbiztonságot veszélyeztetik, hanem az élelmiszerárakat is felfelé hajthatják. Különösen aggasztó, hogy az egészséges étrend egyre több háztartás számára megfizethetetlen. Az olívaolaj piaca jól példázza, hogyan találkozik a fenntarthatóság, a klímaváltozás és az egészséges táplálkozás egyre magasabb költsége.

Illusztráció Fotó: Mediaworks

Az ökológiai gazdálkodásnál hasonló a helyzet: a 25 százalékos uniós cél azt jelentené, hogy néhány év alatt az agrárterület jelentős részét kellene átállítani.

A probléma közben nem kizárólag az, hogy mennyi növényvédő szert vagy műtrágyát használ Európa. A mezőgazdaságnak egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között kell ugyanazt, vagy lehetőleg nagyobb mennyiséget előállítania. A vízhiány, az aszály és a hőhullámok ezért könnyen szembeállíthatják egymással a fenntarthatósági és az élelmezésbiztonsági célokat.

Magyarországon nem az élelmiszer hiánya, hanem a hozzáférés a gond

Magyarország esetében különösen fontos társadalmi kérdés az egészséges étrend megfizethetősége. A Food Systems Dashboard adatai szerint a magyar lakosság mintegy 9 százaléka nem engedheti meg magának az egészséges étrendet, miközben az egészséges étrend becsült költsége napi több mint 5 vásárlóerő-paritáson számított dollár fejenként.

A mindennapi életben ennél is beszédesebb mutató az Eurostat felmérése: 2024-ben az uniós lakosság 8,5 százaléka nem tudott anyagi okokból minden második nap olyan étkezést megengedni magának, amely húst, halat vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét tartalmazta. A szegénységi kockázatnak kitett magyarok körében ez az arány 37,3 százalék volt, amivel Magyarország a harmadik legrosszabb helyen állt az EU-ban Szlovákia és Bulgária mögött.

Ez azért különösen fontos, mert az élelmiszer-infláció nem egyformán érinti a háztartásokat. A magasabb jövedelmű családok könnyebben alkalmazkodnak az árakhoz: más terméket választanak, többet költenek friss zöldségre, gyümölcsre, halra vagy jó minőségű olajokra. Az alacsonyabb jövedelműek viszont gyakran az ár alapján kénytelenek dönteni. Így a drágább, de tápanyagban gazdag élelmiszerek helyett előtérbe kerülhetnek az olcsóbb, magas energiatartalmú, erősen feldolgozott termékek.

Ez egyszerre élelmezési, egészségügyi és gazdasági probléma. Az egészséges étrend megfizethetősége ugyanis nemcsak azt mutatja meg, hogy van-e elegendő élelmiszer, hanem azt is, hogy a lakosság ténylegesen hozzáfér-e a megfelelő minőségű táplálkozáshoz. A FAO 2026-os jelentésének központi témája éppen ezért a magas egészségesétrend-költség és annak szerepe az éhezés, az élelmiszer-bizonytalanság és az alultápláltság elleni küzdelemben.

Az olívaolaj: az egészséges étrend egyik drága szimbóluma

Jó példája ennek az olívaolaj. A mediterrán étrend egyik fontos alapanyaga, amelyet a kiegyensúlyozott táplálkozás részeként tartanak számon, előállítása azonban erősen függ az időjárástól – írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az olajfa ugyan viszonylag jól alkalmazkodik a szárazabb éghajlathoz, a tartós vízhiány, a szélsőséges hőség és a virágzás vagy termésképződés idején jelentkező hőstressz már komoly hozam- és minőségi kockázatot jelent.

Az ágazat világpiaci jelentőségét jól mutatja, hogy a Nemzetközi Olívatanács (International Olive Council, IOC) szerint a 2024/25-ös szezonban a világ olívaolaj-termelése 3,572 millió tonnára emelkedett, ami 38 százalékos éves növekedés volt. A fellendülés elsősorban Spanyolországnak köszönhető: az ország termelése 1,419 millió tonnára nőtt. Olaszország 248 ezer, Görögország 250 ezer tonna körüli termeléssel járult hozzá a globális kínálathoz.

A 2025/26-os szezonra ugyanakkor már mintegy 3,44 millió tonnás világtermést becsült az IOC, ami 4 százalékos visszaesést jelentene. Az uniós termelő országok együttes kibocsátása 2,056 millió tonna körül alakulhatott.

A mediterrán térség számára azonban az idei nyár újabb figyelmeztetés. A hőhullámok és az aszály mellett az erdőtüzek is növelik a kockázatot. Görögországban augusztusban egymást követően több súlyos tűz is pusztított, miközben az országot hőhullám és szárazság sújtja. Spanyolországban ugyancsak jelentős területeket érintettek a tüzek.

Az erdőtűz közvetlenül is megsemmisíthet ültetvényeket, de az agrárium számára a közvetett hatás legalább ilyen fontos. A tartós hőség és vízhiány csökkenti a terméshozamot, ronthatja az olajbogyó olajtartalmát és befolyásolhatja a végtermék minőségét. A kieső mennyiség pedig a feldolgozók és kereskedők költségein keresztül megjelenhet a fogyasztói árakban is.

A klímaváltozás már az élelmiszerárakon keresztül is kopogtat

Az olívaolaj története azért különösen tanulságos, mert jól szemlélteti az európai élelmiszerrendszer egyik legnagyobb dilemmáját. Miközben az EU egészségesebb és környezetkímélőbb mezőgazdaságot szeretne, maga az éghajlatváltozás egyre drágábbá és kiszámíthatatlanabbá teszi az élelmiszer-termelést.

A 2024/25-ös olívatermés látványos javulása miatt az olívaolaj piaca időlegesen fellélegezhetett, a következő években azonban nem lehet arra építeni, hogy minden gyenge szezon után automatikusan rekordtermés következik. Az IOC adatai szerint a világ olívaolaj-fogyasztása a 2025/26-os szezonban már 3,248 millió tonnára emelkedhetett, vagyis a kereslet továbbra is erős. Ráadásul a fogyasztás földrajzilag egyre inkább kiszélesedik: az EU részesedése a globális fogyasztásból a 2004/05-ös szezon több mint 70 százalékáról az utóbbi években nagyjából 45 százalékra csökkent.

Ez gazdasági szempontból azt jelenti, hogy az európai termelőknek egyszerre kell alkalmazkodniuk a klímaváltozáshoz, a növekvő környezetvédelmi elvárásokhoz és a világpiaci kereslethez. Ha egy mediterrán országban kiesik a termés, azt nem feltétlenül lehet gyorsan európai kínálattal pótolni, különösen akkor, ha más termelő régiókban is hasonló időjárási problémák jelentkeznek.