Film, nyomdaipar és történelem az Osirisnál

Három újabb kötettel gyarapodik az Osiris Zsebkönyvtár a könyvhét idején. A 2000 tavaszán indított sorozatot az egy-egy szakterület iránt érdeklődőknek és a nagyközönségnek szánták. A kiadványok vizsgálatának tárgya a tudományok közötti átjárhatóság, a történelem, jog, pszichológia, közgazdaságtan időszerű kérdéseinek elemzése. Az idén jelentették meg Roland Barthes nyelvész, a Valérie Capdeville és Caroline Doucet pszichológuspár, valamint Kolosi Tamás szociológus munkáját, most Romsics Ignác és Zeidler Miklós történelmi munkája és a nagy francia szociológus, Pierre Bourdieu televíziózásról írt könyve is napvilágot látott.Mindkét magyar történész könyvének témája Trianon. Zeidler Miklós A revíziós gondolat című írása abból a közismert tételből indul ki, amely szerint Trianon – második Mohács. A szerző a Mohács–Trianon párhuzamot új szemszögből elemzi, fontos eltérésekre mutat rá. A békeszerződés létrejöttének körülményeit nem vaksorsnak, váratlan istencsapásnak érzékeli, hanem a társadalmi és politikai téren érvényesülő akció-reakció kontextusában értelmezi. Bemutatja, hogy „a természetes és ösztönös Trianon-ellenes érzelmekből a belső propaganda miként alakított ki a közvéleményben meggyőződést, kultuszt és – kisebb részben – tételes tudást, koncepciót”. Romsics Ignác A trianoni békeszerződés című áttekintésében a békeszerződés előtörténetét, így az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek ellentéteit, az első világháborús hadicélokat, az 1918–19-es forradalmak megoldási kísérleteit vizsgálja, mielőtt rátérne a békeszerződés tanulmányozására. Elemzi a békekonferencia szempontjait, az Apponyi Albert vezette delegáció tevékenységét, magát a békeszerződést és annak végrehajtását. A harmadik munka Pierre Bourdieu előadásait tartalmazza, amelyek témája a televízió mint médium működése, a képernyő „rejtett cenzúrája”, a sajtó hatalma és a politika befolyása az újságírásra. Előadásait 1996-ban a francia tévé is sugározta. A sorozat részeként, de nem listás könyvként a könyvhéten már olvasható Kádár Gábor és Vági Zoltán a zsidó vagyonnal foglalkozó Az aranyvonat című munkája. Ehhez a témakörhöz csatlakozik két újabb kiadvány: Gyurgyák János eszmetörténeti tanulmánya (A zsidókérdés Magyarországon), valamint Jakov Katznak az antiszemitizmus történetét áttekintő összefoglalása (Az előítélettől a tömeggyilkosságig).A könyvheti listás kiadványok között szerepel egy Kákosy László válogatott tanulmányait tartalmazó könyv is (Az alexandriai időisten), amely negyven év munkájából szemelget: az aranykormítosz, az időfogalom, az Egyiptom és a kereszténység viszonya, a történelem és a régészet témakörben született írásokból. Az Osirisnak ugyanebben a sorozatában jelenik meg Viorel Achim társadalom- és politikatörténeti műve, a Cigányok a román történelemben, amely a cigánypolitikát elemzi a kezdetektől napjainkig.A néprajz és antropológia iránt érdeklődőknek szól Mircea Eliade Sámánizmus és Hoppál Mihály – Szepes Erika A szerelem kertjében című könyve. Ez utóbbi egy kötetbe rendezi a szerzőpáros korábban megjelent két könyvét. A film rajongóinak érdeklődésére tarthat számot Ray Carney John Cassavetes hat legnépszerűbb filmjét bemutató könyve, valamint Gilles Delezue filozófus elmélkedése a neorealizmus előtti klasszikus, illetve az azt követő modern film filmképfogalmáról. A filozófiai jellegű művek közül fontosak Hegel és Schelling 1802–03-ban folyóiratokban megjelent írásai, Heidegger és Kierkegaard egy-egy munkája, valamint Canterbury Szent Anzelm életműsorozatának első kötete.Garcia de Cortaza és González Vesga tollából magyar nyelven első ízben jelenik meg átfogó történelmi áttekintés a spanyol birodalomról. A könyvhetet és magát a könyvet köszönti a Gara Miklós szerkesztette Nyomdaipari enciklopédia, a nyomdászat történetét feldolgozó mű.