ROMÁNIA: Kalmár László szerint a román egészségügy részben gazdasági, részben strukturális nehézségekkel küzd. Volt ugyan javulás az utóbbi években, de a korszerű és drága gyógyszerek még mindig nehezen hozzáférhetőek. Úgy látja azonban, nem helytálló az a megállapítás, hogy a román egészségügy alkalmatlan a határon túli magyarok ellátására.
– Igaz, a kisebbségben élő magyarság elégedetlenebb az egészségügyi rendszerrel, mint a többségi társadalom, ennek döntő része azonban szubjektív dolog – vélekedett. – Tizenkét évvel ezelőtt a betegek nagyon gyakran azt mondták, hogy a magyarságuk miatt hátrányban vannak, mára ez az arány lecsökkent – mutat a különböző felmérésekre, bár hozzáteszi, hogy a magyarok helyzetét mindenképpen nehezíti Románia főváros-centrikussága: a legjobban felszerelt intézmények Bukarestben és környékén vannak. – Ennek ellenére pontos adatok ismerete nélkül nem merném azt mondani – tette hozzá –, hogy a magyarság egészségi állapota roszszabb lenne, mint az ottani többségi társadalomé. Sőt azt sem állítanám, hogy Románia összlakosságának vagy az ott élő magyarságnak az egészségi állapota és az egész ellátórendszer minden vonatkozásban rosszabb lenne a magyarénál.
Sokkal inkább borúlátó Dobos Ferenc, aki szerint az erdélyi lakosság ugyan képes megszervezni életét, s gyakorlatilag klasszikus államisággal működő terület, az egészségügyi ellátórendszer lényegesen rosszabb a magyarországinál. Azzal viszont ő is egyetért, hogy bizonyos betegségcsoportok ellátása nem oldható meg Romániában. A daganatos betegek sugárterápiájához túl kicsi az ottani kapacitás. Ezért hosszú a sorban állás, pedig például egy daganatos betegnél a gyors kezelés életbe vágóan fontos. Magyarországtól a legtöbb segítséget a határon túli daganatos magyar betegek kérik. Hiányzik továbbá a korszerű műtőkapacitás a gyermekszívsebészethez, a bonyolultabb idegsebészeti beavatkozásokhoz, a komplikáltabb szemészeti műtétekhez. A román társadalombiztosítás a Magyarországon elvégzett kezeléseket nehezen támogatja. Amíg az RMDSZ adta az egészségügyi minisztert, valamivel olajozottabb volt az együttműködés.
UKRAJNA: Az egészségügy helyzetét és a lakosság egészségi állapotát tekintve Ukrajnában sokkal roszszabb a helyzet, mint bármelyik Magyarországgal határos államban. Az ukrán és a kárpátaljai magyar lakosság egyformán kiszolgáltatott ilyen szempontból – fogalmazott Kalmár László. Sokkal több olyan gyógyszer van, ami nehezen elérhető, az emberek sokkal szegényebbek, és az egészségügyben dolgozók szakmai lehetőségei is sokkal rosszabbak. A kórházak felszereltsége is sokkal rosszabb. A főváros-centrikusság itt is jellemző, csakhogy a távolságok sokkal nagyobbak. Kijev nagyon messze van Kárpátaljától.
A vérképző szervi betegségek – például a leukémia – vagy a tbc, tüdődaganat kezelésével komoly nehézségeik vannak. És nemcsak a kezeléssel, ezeknek a betegségcsoportoknak a diagnosztikája is problematikus. Főként a felszereltség hiánya miatt. Nincs megfelelő mellkassebészet, sugárterápia. Romániához hasonlóan itt is igen gyakori a hepatitis, aminek a korszerű kezeléséhez és a diagnózishoz hiányoznak a megfelelő feltételek. Igen gyakoriak a daganatos betegségek, ami t#öbbek között azzal magyarázható, hogy a szovjet érában gondatlanul bántak a rákkeltő és sugárzó anyagokkal. A közelmúltban készült egy egészségügyi felmérés az Ukrajnából Magyarországra érkező vendégmunkások között, többségük kárpátaljai magyar volt. Kiderült, hogy körükben rendkívül gyakori a tbc és a különböző nemi betegség. A vizsgálatot végző szakemberek szerint a lesújtó eredményekhez az is hozzájárult, hogy a vendégmunkásokat gyakran embertelen körülmények között „tartják”: túlzsúfolt szobákba vannak összezárva, alig tudnak tisztálkodni.
Több tanulmány felhívja a figyelmet arra, például S. Benedek András könyve is, hogy a kárpátaljai magyarság körében rendkívül gyakoriak az örökletes, genetikailag meghatározott betegségek. A Rákóczi-szabadságharc idején ugyanis óriási emberveszteséget szenvedtünk el ezen a területen, s a visszatelepítés ezt nem pótolta. A kárpátaljai magyarságot gyakorlatilag néhány száz család leszármazottai, azaz egy igen szűk génállomány alkotja.
Meglepő adatokat tartalmaz a WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) tavalyi jelentése a világ 191 államának (köztük Kelet-Közép-Európa) egészségi állapotáról. Az egészségügyi ellátást tekintve – a végeredmény, vagyis az egészségi állapot alapján – Magyarország a 105. helyen áll, s az összes közép-európai ország, köztük Ukrajna is megelőzi. Pontosan nem ismerjük a vizsgálat módszertanát, de a végeredmény hitelességét megkérdőjelezik az általunk megkérdezett szakemberek adatai.
JUGOSZLÁVIA: Kalmár László szerint struktúrájában, szakmai felkészültségében legalább olyan színvonalú a jugoszláviai egészségügy, mint a magyar. A gazdasági háttérrel azonban komoly gondok vannak. A korszerű gyógyszerek többsége csak a magánpatikákban kapható. Ha viszont az ember itt vásárol, akkor a társadalombiztosító csak utólag, késve fizet, és akkor sem mindig.
Egy daganatos betegnek azonban rögtön szüksége van a gyógyszerre, nem várhat, amíg több száz márkát összegyűjt. A hiányosságokat sorolva megemlítette, hogy a kórházak nem tudnak implantátumot biztosítani, annak beszerzéséről sokszor a betegnek kell gondoskodnia. Alacsony a szívsebészeti kapacitásuk, és a daganatos betegek ellátásával is gond van, főként a gyermekek esetében. Komoly gondot okozhat a közeljövőben a tbc gyakoriságának növekedése. Ez ugyan általános jelenség az európai országokban – vélhetően a lakosság mozgásának következtében –, csakhogy Jugoszláviában megszűnt szinte az összes kötelező szűrővizsgálat, köztük a tbc-re vonatkozó is.
Jugoszlávia egészségügye és a lakosság egészségi állapota másfél évtizeddel ezelőtt Európa középmezőnyéhez tartozott. Így, ha a balkáni pokol kirobbanásával a gazdasági háttér megsemmisült is, a szakmai színvonal megmaradt. Az orvosok jól felkészültek, korábban sokkal könnyebben mentek Nyugat-Európába tanulni, mint kelet-közép-európai társaik. A vajdasági egészségügy a háború óta a remélt javulást nem mutatja, sőt a helyzet tovább romlik, főleg gazdasági okok miatt. Ennél is lesújtóbb képet festett Jugoszláviáról és a Vajdaságról Dobos Ferenc, a Balázs Ferenc Intézet igazgatója. Kutatási adataik szerint ugyanis a vajdasági magyarok egészségügyi ellátásának színvonala a polgárháború előtti időszakhoz képest romokban hever, s leginkább a kárpátaljaihoz hasonlítható. A helyzet rosszabbodásának bizonyítéka az is, hogy folyamatosan nőtt azoknak a vajdaságiaknak a száma, akik Magyarországtól kértek valamilyen egészségügyi kezeléshez segítséget. Mások ezt azzal magyarázzák, hogy az emberek már a tartalékok tartalékát is felélték, az elszegényedés mélypontjára jutottak.
SZLOVÁKIA: Szlovákia egészségügyi helyzete és a lakosság egészségi állapota legalább olyan szintű, ha nem jobb, mint a magyar. A felvidéki magyar lakosság ritkán kér segítséget a Segítő Jobb Alapítványon keresztül Magyarországtól, szinte kizárólag akkor, ha a magyar nyelv ismerete szükséges a gyógyításhoz, például rehabilitációs programhoz. Ott a magyarság nem érzi magát hátrányban – vélekedett Kalmár László. Onnan még soha nem jött beteg, aki azt mondaná: a magyarsága miatt megkülönböztették az egészségügyi ellátás során. Kicsit másként látja Dobos Ferenc. A nemrég befejeződött kutatás adati szerint a felvidékiek számára az egészségügyi szolgáltatások színvonala valóban megfelelő, az idősek körében viszont nem ritka, hogy nemzetiségük miatt megkülönböztetést éreznek. Az alkoholizmus talán itt jelent legkevésbé problémát a magyarság számára.
HORVÁTORSZÁG: Horvátországban is közel hasonló a helyzet. Ez a jugoszláv egészségügy része volt, szakmailag, strukturálisan jól felszerelt. Bár a magyarok lakta rész az egyik legelmaradottabb terület az országon belül, ez mégsem okoz jelentős lemaradást.
SZLOVÉNIA: Ennek a régiónak a gazdasági fejlődése nem tartott lépést más szlovén régiók fejlődési dinamikájával. Vannak ugyan olyan betegségek, amelyek gyakrabban jelentkeznek a magyarlakta területeken, mint az ország egészében, de ezek valószínűleg olyan regionális különbségek, amelyek minden országban, így Magyarországon is léteznek. Az viszont érdekes, hogy a csecsemőhalálozási index az országos átlag felett van a magyarlakta területeken. Ugyanakkor viszont az öngyilkosság gyakorisága nem éri el Szlovénia átlagát. Különös az is, hogy a tbc nem jelent komolyabb gondot a szlovén lakosság számára, így az ottani magyaroknak sem. 1995-ben huszonhét megbetegedést regisztráltak ezer lakosra, 1997-ben csak 22,7-et.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
