Rendezni kell a közművek helyzetét

Hosszú távon nem tartható, hogy az ellátási kötelezettségű önkormányzatok „egy személyben” működtetői, szabályozói és tulajdonosai a vízi közmű-szolgáltatási rendszereknek. E tudathasadásos állapot azzal jár, hogy vagy a gazdasági racionalitás sérül, vagy pedig a tulajdonosként piaci árat szabó önkormányzat kerül szembe a szolgáltatások költségeire igencsak érzékeny választóival – világítottak rá a VI. országos víziközmű-konferencia résztvevői a minap Debrecenben.

Különösen akkor szembeötlő a funkciózavar , amikor a víz- és csatornadíjakról kell dönteniük az önkormányzatoknak. A választók érdekeit képviselő testületként ugyanis arra kell törekedniük, hogy alacsonyan tartsák a lakossági terheket. Tulajdonosként viszont az az érdekük, hogy a befizetett díjakból mind a szolgáltatási költségek, mind a szükséges fejlesztések megtérüljenek. Jelen helyzetben azonban erről szó sincs, a víz ára még az amortizációt sem tartalmazza. Igaz, nem is tartalmazhatja, hiszen a közművagyon – vagyis a csatorna- és vízvezetékrendszerek – mint korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak, nem „vihetők be” a gazdasági társaságba. Vagyis egy olyan város esetében, mint amilyen például Debrecen, a tizenkétmilliárd forintos közművagyon után a vízműtársaság nem számolhat el amortizációt. Ez pedig nem egyszerűen csak egy könyveléstechnikai szabály, hanem olyan megkötés, amely igen jelentősen csökkenti a fejlesztésre fordítható, nem adóköteles forrásokat.
Kovács László, a Hajdú-Bihar megyei vízműtársaság vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kistelepülések esetében az önkormányzatok politikai kiszolgáltatottsága az átlagosnál nagyobb, a szolgáltatás költségei pedig magasabbak, mint egy nagyvárosban. E helyzetből egyenesen következik, hogy esetenként az érvényesíthető költségek a tényleges kiadásokhoz képest irreálisan alacsonyak.
A funkciózavart magánosítással lehetne megszüntetni oly módon, hogy a működtető vagyont tulajdonba vagy koncesszióba adnák az önkormányzatok. Ez az elképzelés piaci oldalról is megalapozott, hiszen a víz- és csatornamű-társaságok iránt óriási érdeklődés mutatkozik a külföldi szakmai befektetők részéről. A privatizációra azonban fel kell készülni, az ellentmondásos helyzetek kialakulását megfelelő stratégia kidolgozásával és alkalmazásával el kell kerülni – mutatott rá előadásában Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. Spontán privatizáció esetén ugyanis olyan helyzet alakulhat ki, hogy az állami pályázatokon elnyert pénzekből megvalósuló fejlesztések magánvagyonokat gyarapítanának, ami semmiképpen nem lenne szerencsés. Ha viszont mégis a spontán privatizáció indulna meg e területen, akkor az a célszerű, ha az állami támogatási rendszert gondolja újra a politika – vélekedik a debreceni polgármester.