A vágómarhatartás csak mellékiparág

Vágómarha-tenyésztés Magyarországon gyakorlatilag nem létezik, a marhahús a tejipar melléktermékeként jelenik meg. Az elmúlt évtizedben a hústermelésben 68 százalékos, az állatállományban negyvenszázalékos visszaesés következett be – mondják ki az Európai Bizottság országjelentésének készítői.

Mindössze hétszázezer szarvasmarha van az országban, amelyből 370 ezer tehén. A legtöbb marhát Hajdú-Biharban tartják, és a gyepterület is ebben a megyében a legmagasabb. 75 ezer szarvasmarhából 37 ezer a tehén, a gyepterület pedig 133 ezer hektár, ami a mezőgazdasági terület 27 százalékát teszi ki.
A meglehetősen sötét kép hátterében részben a szarvasmarha-állomány kilencvenes évek eleji tudatos csökkentése áll, amikor az állam fizetett a tehénkivágásokért. Az évről évre csökkenő hústermelés másik oka, hogy a magyar piacon hagyományosan nem számít vezérterméknek a marhahús. Az egy főre eső marhahúsfogyasztás meglehetősen alacsony: mindöszsze 4,4 kilogramm/fő évenként.
A marhahús iránti kereslet és a marhatartási kedv élénkítése érdekében szükség lenne olyan népszerűsítő akciókra, mint amilyeneket Nyugat-Európában szerveznek a BSE-kór miatti fogyasztás visszaesése miatt – vélekedik Karalyos Zsolt, a legnagyobb szarvasmarha-állománnyal rendelkező Hajdú-Bihar megyei szövetkezet titkára. Ezek a programok bizonyíthatóan eredményesek voltak, hiszen Európa országaiban kétszer-háromszor annyi szarvasmarhát tartanak, mint Magyarországon. A nagyobb marhalétszám azért is szerencsés lenne, mert a kedvezőtlen adottságú földek művelésből való kivonás után legelőként kitűnően hasznosíthatóak.