Igazságügyi berkekben nyílt titok, hogy Zanathy Jánosnak ambíciói vannak az igazságügyi tárca vezetésére. Ebben több szocialista politikus – köztük Kovács László pártelnök, külügyminiszter – támogatná is, de Medgyessy Péter kormányfő kitart a jelenlegi miniszter Bárándy Péter mellett. Bárándy ugyanakkor – egyesek szerint elhamarkodottan – ígéretet tett a bírák ötvenszázalékos béremelésére. Ha elmarad a bejelentett béremelés, Bárándy hiteltelenné válhat a bírák előtt. Mint ismert, Zanathy a fizetések emelését még nem tartaná időszerűnek.
Zanathy János – az igazságügy-miniszterrel ellentétben – megjelent tegnap Az igazságszolgáltatás reformja az európai uniós csatlakozás küszöbén című konferencián, és hosszas előadásában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) az uniós csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit taglalta. Hozzászólása idején több bíró és a hallgatóság nagy része is elhagyta a Parlament delegációs termét. Úgy tudjuk, a bírák szeretnék elérni azt, hogy Zanathy távozzon az OIT hivatalvezetői posztjáról.
– Az Európai Unióhoz való csatlakozásban fontos szerepe van az igazságszolgáltatásnak is, amely csak akkor tudja betölteni megfelelő szerepét, ha az igazságügyi reform kapcsán megteremtjük a megfelelő feltételeket – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. – 1997 óta a Magyarországról készült országjelentésekben az igazságszolgáltatás fontos dimenziót tölt be – jelentette ki Vastagh Pál, a parlament alkotmány- és igazságügyi bizottságának szocialista elnöke. Hozzátette: az elemzések egyrészt elismerik ugyan erőfeszítéseinket, de rámutatnak azokra az általunk is jól ismert problémákra, amelyek az igazságszolgáltatást is jellemzik. Állandó kritikák hangzanak el a Legfelsőbb Bíróság túlterheltsége, az alacsony költségvetés és a hazai börtönviszonyok miatt. Mindezeket rendezni kell – tette hozzá. Vastagh kiemelte: a bel- és az igazságügyi együttműködés fontos feltétele a kölcsönös bizalom. Ezt a mi részünkről csak akkor tudjuk megteremteni, ha a magyar igazságszolgáltatás bizonyítja: egyenlő és felkészült tagként tud részt venni a közösség munkájában.
Fazekas Judit, az Igazságügyi Minisztérium (IM) helyettes államtitkára – aki Bárándy Pétert helyettesítette a konferencián – az európai közösséghez való csatlakozás és az igazságügyi reform kapcsán rávilágított: az európai bíróság rendszerében egy erős, hatékony és független magyar bíróságnak kell részt vennie, s ennek meg kell teremteni a személyi, tárgyi és anyagi feltételeit is. Csökkenteni kell a bírák terheit, növelni a bírák, valamint a diplomás ügyintézők számát. A bírói javadalmazás tekintetében az IM elkötelezett, hogy a bírói alapilletményt ötven százalékkal emeljék – jelentette ki Fazekas. Azzal, hogy a jövőben a bíróságok költségvetését az OIT elnöke állapítja meg, és ez kerül majd az Országgyűlés elé, a bíróságok költségvetési függetlenségét teremtettük meg – mondta Fazekas.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az OIT elnöke elmondta: az LB mint harmadik hatalmi ág csak akkor lehet erős, ha független, és így tudja betölteni azt a szerepet, amit egy demokratikus jogállamban az állampolgárok elvárnak tőle. Lomnici kiemelte: a csatlakozás tekintetében a személyi és tárgyi feltételek nem a legmegfelelőbbek. Ismertetése szerint az LB-re öt százalékkal több ügy érkezett, mint a múlt évben, így évente 15-16 ezer beadványt fogadnak. Ezzel gyakorlatilag a magyar a világ legtúlterheltebb bírósága. Ám a túlterheltség várhatóan csökken majd a táblabíróságok felállítását követően. Hangsúlyozta: újra kell gondolni az LB szerepét, mivel ha nem biztosítják a megfelelő feltételeket, akkor nem töltheti be hatékonyan jogegységesítő szerepét. A bírák javadalmazása kapcsán Lomnici úgy fogalmazott: a rosszul fizetett bíróval a polgárról mond értékítéletet az állam. Megjegyezte: az állampolgárok jogos igénye, hogy a legkiválóbb jogászok döntsenek vitás ügyeikben, ehhez pedig a bírókat meg kell fizetni.
Polt Péter előadásában a csatlakozás ügyészségi vonatkozásai között említette az ügyészek közösségi jogi továbbképzését, illetve a felkészülést a tagországok hatóságaival való szorosabb együttműködésre, ami különösen nélkülözhetetlen a több országot érintő korrupciós, illetve szervezett bűncselekmények esetén. A legfőbb ügyész megemlítette, hogy egyes elképzelések szerint az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözése a tagországok hatásköréből a közösségi intézményekébe kerülne át, továbbá formálódik az egységes európai büntető törvénykönyv, amely valószínűleg hamarosan hatályba is lép.
A béremelés mellett a miniszter. Bárándy Péter az igazságszolgáltatás átfogó reformjának folytatását, illetve a bírák jövedelme ötvenszázalékos emelésének elodázhatatlanságát hangsúlyozta tegnap Szombathelyen. Az igazságügy-miniszter a Vas megyei bírói kar tagjaival tanácskozott, majd sajtótájékoztatón a béremelés kapcsán azt is közölte, hogy figyelembe kell venni a költségvetés helyzetét, meg kell keresni a jövedelem növelésének optimális módját. – A folyamatnak még a jövő év végéig be kell következnie – fogalmazott. Utalt arra is, hogy még ebben a kormányzati ciklusban be kell fejezni az igazságszolgáltatási reformot. (MTI)
Oroszország
Moszkva vészjósló bejelentést tett
