Elriasztja a befektetőket az M0-s körüli vita

Tíz multinacionális cég dollármilliókat kíván befektetni az építésre kijelölt M0-s autóút körzetében, ami legalább ötezer új állást jelentene. Az érintett cégek azonban másik területet – vagy más országot – keresnek, ha a kormány tovább halogatja az M0-s délkeleti szektorának építését, ahol elhárultak a nyomvonalproblémák, és a környezetvédelmi hatóság is hozzájárult korábban a beruházáshoz. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium meghirdette új beruházásösztönző programját; a tárca vezetője szerint a működő tőke 1,5-2 éven belül megduplázódhat. Az M0-s építésére váró polgárok és a befektetni szándékozó cégek azonban a tettekre számítanak: ennek hiányában a lakosság nem tehet mást, mint tovább vár, esetleg részleges útlezárásokkal tiltakozik, a befektetők azonban szedik a sátorfájukat, a fejlesztések pedig elmaradnak.

Halaszthatatlanná vált az M0-s autóút délkeleti, illetve keleti szakaszainak megépítése, hiszen a Gyál–Pécel tengelyen levő településeken, illetve a 4-es számú főúton mára elviselhetetlenné vált a forgalom, ami nem csak a lakosságnak jelent súlyos terheket. A korábban megtelepedett nagyvállalatokat aggasztja a kialakult helyzet, megfontoltan cselekednek azok is, akik dollármilliókat kívánnak a fővároshoz közeli, kitűnő adottságokkal rendelkező területen befektetni, amit jelenleg a katasztrofális infrastruktúra miatt nem tesznek meg. A sűrűn lakott területen két multinacionális cég telepedett meg eddig, a leendő autóút mentén Gyál és Pécel között további tíz cég jelezte ebbéli szándékát, ami öt-tízmillió dollár értékű befektetést és legalább ötezer új munkahelyet jelentene. Információink szerint két amerikai és két francia cég új telephelyeket kíván létrehozni, ezt azonban csak akkor teszik meg, ha megkezdődik az autóút építése. A vállalatok komoly lehetőségeket látnak a feljesztésekben, hiszen az M0-s korábban elkészült szakaszain az M1-es és az M7-es autópályák között egymás után épültek fel raktárak, logisztikai központok és különböző szolgáltató létesítmények.
Új utak vezetnének
a fellendüléshez
A térség egyik nagy befektetője a Monor Telefon Társaság Rt. Steinreich Péter, a cég külkapcsolati igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott: a fellendülés előfeltétele az új gyorsforgalmi út. Azok a vállalatok, akik a tőkéjüket ide akarják hozni vagy itt akarják tartani, végre tisztában szeretnének lenni a kormány, illetve a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. szándékával. A cégek nem csak a jelenre építenek, a pénzügyi terveket több évre előre el kell készíteni, amíg a feltételek nem biztosítottak, ezt nem lehet megtenni, elveszik a bizalom.
Mint ismert, az M0-s délkeleti szektorának építése az eredeti tervek szerint az idén ősszel kezdődött volna. Az első 12 kilométer hosszú szakaszt az M5-ös és a 4-es számú főút között tervezték, ehhez kapcsolódna szorosan egy szintén tizenkét kilométeres, Vecsést és Üllőt elkerülő gyorsforgalmi út. A két érintett önkormányzat ugyanis csak abban az esetben járult hozzá az M0-s engedélyezéséhez, ha megépül az elkerülő út is. Ugyancsak megkezdték volna az autóút építését a 4-es és a 31-es számú főút között is, így két év alatt harminc kilométer új gyorsforgalmi szakasz készülne el. A többéves nyomvonalviták ellenére – valamennyi település érdekelt az autóút megépítésében, de mindenki azt szerette volna, ha a saját lakhelyétől távolabb épül, ami érthetően bonyodalmakat okozott – az említett szakaszokon sikerült kompromisszumot kötni. Az M5-4-es számú főút közötti nyomvonalra májusban a környezetvédelmi hatóság megadta a szükséges engedélyeket; ekkor már folyamatban volt a területek és közművek kiváltása, a tűzszerészek és a régészek is megkezdték a munkát, aminek legnagyobb részét értesüléseink szerint befejezték. A Nemzeti Autópálya Rt. illetékesei májusban úgy nyilatkoztak, hogy a szükséges építési engedélyek beszerzése, a területek, közművek kisajátítása, illetve a kivitelezői szerződések megkötése négy hónapot vesz igénybe, így ősszel 24 kilométeren megkezdődhet az építkezés. Az rt. akkori vezetése a pénzügyi terveket is úgy ütemezte, hogy anyagi okok ne hátráltassák a projektet.
Kormány–M0: 1-0
Bár a kormány és a gazdasági tárca által támogatott gyorsforgalmiút-fejlesztési programban prioritásként szerepel az M0-s autóút továbbfejlesztése – ez a választások előtt és után is több esetben elhangzott –, mára bizonyossá vált, hogy nem áll rendelkezésre az építéshez szükséges pénz. Az is valószínű, hogy jövő tavasszal sem vonulnak fel a munkagépek az M0-s új nyomvonalán, hiszen akkor a tervek szerint az M7-es, az M70-es és az M3-as építése kezdődik el. Mint azt Bodnár Zoltán, az NA Rt. vezérigazgatója közölte, egyelőre keresik a pénzügyi fedezetet az M0-s építéséhez. A kormányt képviselő szervezetek ugyan nem mondják ki nyíltan, egyelőre még tervben sem létezik olyan elképzelés, amiből finanszírozható a kilométerenkénti 2,5-3 milliárd forintos költség. Az M0-s autóút építése ugyanis a sűrűn lakott, fővároshoz közeli térségben több mint kétszer annyiba kerül, mint egy átlagos sík vidéken haladó autópályáé.
Az egyre nyilvánvalóbb költségvetési problémák ellenére Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter alig egy hete közölte egy fórumon, hogy a kormány új beruházásösztönző csomagot állított öszsze: meg kívánják tartani a már letelepült befektetőket, illetve újakat szeretnének ide csábítani. Mivel a régiók gazdasági felemelkedését a Medgyessy-kabinet is elsősorban a működő tőke beáramlásától várja, a kormány célja, hogy a közvetlen működő tőke 1,5-2 éven belül a jelenlegi duplájára emelkedjen. Ezzel együtt a miniszter több esetben hangoztatta, hogy ennek egyik módja, ha felgyorsítják az autópálya-beruházásokat, hiszen a befektető ott érzi magát biztonságban, ahol adottak az infrastrukturális feltételek. A tervek szerint jövőre negyven százalékkal kívánják emelni az útkarbantartásra fordítható összeget – közölte a miniszter.
A térség polgármestereinek elegük van már az ígérgetésekből, az M0-ssal kapcsolatos folyamatos magyarázatokból – a problémák mihamarabbi megoldását várják.
Túlterhelt mellékutak,
elkeseredett lakosok
A gazdasági lehetőségeken túl elsősorban az elviselhetetlen közlekedési feltételeket javítaná az M0-s, ugyanis például az M3-as és az M5-ös autópálya között ma azokat a mellékutakat veszik igénybe a teherautók, amelyek a településeken haladnak keresztül. A legutóbbi felmérések szerint Pécelen és Isaszegen egy mért ponton 23 másodpercenként követik egymást a kamionok. Ugyanez elmondható a 4-es számú főút bevezető szakaszáról, ahol napközben 160-200 százalékos az út telítettsége. A lakók leginkább a testi épségüket féltik, hiszen a hatalmas forgalomban egyre gyakoribbak a személyi sérülések. A kamionok a magas tengelynyomás miatt hamar tönkreteszik az utak burkolatát, a házakról leomlik a vakolat; ezekre súlyos pénzeket költenek az önkormányzatok. Az egyik érintett település polgármestere félpályás útlezárásokat hirdetett, amit 4-5 hetente megismételnek. Többen nem értik ugyanis, miért sürgetőbb a szlovén határ mellett autóutat építeni, ahol alig várható forgalom, mint ott, ahol a súlyos problémák miatt nem halasztható tovább a fejlesztés.
***
Összefog a térség. Tíz polgármester, három országgyűlési képviselő és két nagyvállalat– a K-sped, illetve a Monortel – levelet küld a legfelsőbb szerveknek a számukra tarthatatlan helyzet miatt – értesült lapunk. Erre leginkább azért kényszerülnek az érintettek, mert eddig nem kaptak elfogadható választ kérdéseikre sem Csillag István gazdasági és közlekedési minisztertől, sem pedig a Nemzeti Autópálya Rt.-től. A levélben újból megfogalmazzák aggályaikat, és felhívják a figyelmet arra, hogy a helyzet tarthatatlan, nem tudnak tovább várni. Javasolják azt is, hogy ebben az esetben mellőzze a kormány az időigényes közbeszerzési eljárást.