Sajnos tény: ma már a halál is kiváló üzleti lehetőségeket rejt magában. Az elhunytakat minden esetben el kell temetni, utánpótlásukról pedig maga az élet gondoskodik, míg a szertartások minősége sokszor presztízst jelent a hozzátartozók számára. A temetkezéssel foglalkozó társaságok felismerve az ebben rejlő lehetőségeket, magát a kegyeletet is a szolgáltatásként kezdték kezelni, ami óhatatlanul együtt járt a színvonal emelkedésével. Érdekesnek tűnhet az az elhatározás, amelyre egy nagy hagyományokkal rendelkező rákospalotai bútorgyártó cég vezetői jutottak: felvásároltak egy vidéki koporsógyártó üzemet és azt szinte hiánytalanul Budapestre telepítették.
– A korábban a Pilisi Parkerdő Rt. tulajdonában levő lepencei koporsógyártó üzemről van szó, amelyről azt kell tudni, hogy az ország második legnagyobb kegyeleti termékek gyártásával foglalkozó üzeme volt – nyilatkozta lapunknak Pataki Józsefné, a XV. kerületi Bubiv Palota Bútorgyár Kft. új részlegének ügyvezető igazgatója. – A Duna melletti településen környezetvédelmi megfontolásból már nem lehetett továbbfejleszteni, ezért kényszerültek az üzem eladására.
A magántulajdonban levő fővárosi bútorgyártó cég vezetői számára kapóra jött a lehetőség: az új iparág budapesti meghonosítása ugyanis nemcsak munkahelyteremtésre adhat lehetőséget a jövőben, hanem biztosíthatja a cég megerősödését is.
– A fővárosban ekkora méretű kegyeleti termékek gyártásával foglalkozó üzem még nem létesült s mivel a lepencei eszközök, berendezések megvásárlásával a koporsógyártó cég piaca is a XV. kerületbe került, így várhatóan az új kezdeményezés a remélt eredményeket hozza majd – vélekedett a kegyeleti tárgyak fővárosi gyártásának jövőjéről az ügyvezető igazgatónő.
Terveik szerint a koporsókat 100-as szériában fogják majd gyártani úgy, hogy a piac összes igényét – a legolcsóbb felnőttméretű koporsó 11 900 forintba, míg a legdrágább 88 500 forintba fog majd kerülni – ki tudják majd elégíteni. A tervek szerint a budapesti gyárban évi 8-10 ezer koporsó gyártására kerülhet majd sor, amelynek körülbelül egyharmadát exportálná a vállalat. A vezetők az idei esztendőtől azt várják, hogy megtérüljön az a 300 milliós költség, amennyibe a palotai beruházás került.
Szeptember első napjaitól két telephelyen kezdődött a koporsók gyártása: a famegmunkálás első fázisa a Bakonyban található Franciavágás nevű üzemben történik majd, a fővárosba kerülő táblákból a rákospalotai üzemben állítják majd össze a kegyeleti tárgyakat. Azt már a tavalyi számadatokból tudni lehet, hogy az újonnan gyártott koporsók tekintélyes része gazdára talál majd – 2001-ben megközelítőleg 25 000 halálozás történt a fővárosban –, ám azt, hogy a szállítási költségek csökkenése érezhető lesz-e a hozzátartozók pénztárcája számára, valamint arról, hogy a XV. kerületben hányan találnak maguknak majd munkát az új üzemben, most még persze nem lehet tudni. A cég vezetői azt ígérik, hogy üzletpolitikájukban elsődleges szempont lesz a vásárlók igényeinek a kiszolgálása. A fővárosban gyártott kegyeleti termékekről, valamint az ahhoz kapcsolódó akciókról szóló információk hamarosan az interneten is elérhetők lesznek, sőt eletronikus úton majd vásárolhatunk is.
Jó helyzetben a Ferencváros a visszavágó előtt, de Keane csalódott lehet
