„Ötforintos„ perek

Tízmilliárd forintot követelnek a PM-től azok a külhoni postabanki részvényesek, akik a napokban új „ötforintos” bírósági pereket indítottak. Az Erste, a Generali, a Die Bank és az osztrák postatakarék május óta nem tudott megegyezni a pénzügyi tárcával, amely szerint nincs ok fizetésre.

Múlt héten „ötforintos” postabanki pereket indítottak a magyar állam ellen a hitelintézet volt nagyrészvényesei, az osztrák Erste Bank AG, a bécsi Generali és a Die Bank a Fővárosi Bíróságon – értesült lapunk. A társaságok azért döntöttek így, mert május óta nem tudtak megegyezni a Pénzügyminisztériummal (PM), hogy az állam a bankok számára méltányos forgalmi értéken vegye meg az 1998-ban leértékelt papírjaikat. Az osztrákok idén tavasszal szeptemberig adtak haladékot a kiegyezésre, ám ez elmaradt.
Rövidesen pert indíthat a Postabank korábbi 10,4 százalékos tulajdonosának számító osztrák Postsparkasse is. A volt banki nagyrészvényesek kamatokkal együtt 10–11 milliárd forintot követelhetnek. A nettó részvényérték „csak” 5,5 milliárdnyi lenne, csakhogy felperesként – 1998 októbere óta számítva – évi húszszázalékos kamatra is igényt tartanak.
A történet érdekessége, hogy a kistulajdonosok információi szerint a PM részéről az 1998. végéig államtitkárként ügyködő László Csaba képviselte a legkeményebben azt az álláspontot, hogy a kistulajdonosok öt forinttal fizetendők ki. Pénzügyminiszterként ma neki kell rendeznie az – évi húsz százalékkal kamatozó – adósság kapcsán kialakult jogvitát. Úgy tudjuk, a PM – amely megkeresésünkre későbbre ígért választ – továbbra sem fizetne, sőt a még egyezkedni akaró intézményi bankrészvényesekkel (így a GKI Gazdaságkutatóval) folytatott tárgyalásokon a napokban új érvekkel álltak elő felelősségük elhárítására.
A nagyobb tulajdonosokat „megelőzve” az állam – és olykor másodrendűként a Postabank – ellen eddig hatszáz privát és céges kistulajdonos indított pert a Hidasi ügyvédi irodánál, további tizenöt (közte a korábban a Medgyessy Péter elnök vezette Inter-Európa Bank) pedig a Fehér Tibor vezette ügyvédi irodánál. E követelések együtt, kamatokkal bő 3,5 milliárd forintot tesznek ki.
A jogvita azt követően alakult ki, hogy a Princz Gábor és társai által tönkretett Postabank megmentéséért az állam 1998 júliusában 75 százalékra növelte részesedését a hitelintézetben, ami után a szabályok szerint többségi tulajdonosként nyilvános vételi ajánlatot kellett tennie a többi tulajdonos papírjaira. Ezt azonban csak az után tették meg, hogy 1998. végén 42 milliárdról 21 millió forintra szállíttatták le a bank alaptőkéjét, így a részvények darabonkénti névértéke tízezerről öt forintra csökkent.