Régi kommunisták a D–209-es ellen?

Címlapon kezdődő, közel féloldalas riportot közölt a konzervatív amerikai The Wall Street Journal európai kiadása (WSJE) „Tizenkét év múltán a kommunista korszak titkosszolgálati aktái ma is kísértenek Magyarországon” címmel. Az Elizabeth Williamson által írt cikk az átalakulóban levő közép-kelet-európai országok jellemző társadalmi-politikai jelenségeként járja körül a kérdést. A WSJE felteszi a kérdést: „Kémkedett-e a magyar miniszterelnök Oroszországnak?” és ismerteti a kormányfő válaszát, mely szerint csak hazafias célú kémkedést folytatott, amikor D–209-es számon nyilvántartott ügynök volt a titkosrendőrségnél. Politikai ellenfelei azt állítják, a birtokukban levő dokumentumok szerint magyarokra is kémkedett a szovjet KGB számára – áll a lapban. Rámutat, míg a berlini fal leomlása után Kelet-Németország megnyitotta titkosrendőrségi aktáit, az egykori Varsói Szerződés többi országa lassan követte a példát. A Magyarországon folyó vita várhatóan a legmesszebbre megy s másutt is nyitást ösztönöz. „Amikor a szocialisták Medgyessyt nevezték miniszterelnöknek májusban, nem volt titok, hogy 1966-ban bekerült a kommunista kormány pénzügyminisztériumába, majd 1987-re elérte a miniszteri tisztséget. De csak eszes és megfontolt technokratának tartották, amíg a Magyar Nemzet azt nem állította, hogy amikor a minisztériumban volt, és már 1961-ben, kémkedett kollégáira és az ellenzékiekre” – írja a szerző.
A riporter szerint a politikusok és az elemzők nem bizonyosak benne, mi indította el a leleplezéseket, de úgy vélik, „a kormányfőre vonatkozó információt olyan régi kommunisták szivárogtatták ki, akik félretolva érzik magukat az új Medgyessy-kormánytól”.