Eközben egy napvilágra került izraeli titkosszolgálati elemzés feltételezi, hogy egy Irak elleni támadás esetén az amerikai fegyveres erők elsődleges céljai közé tartozna Szaddám Huszeinnek és néhány családtagjának likvidálása. Az elemzésről a Háárec című izraeli lap számolt be. Az amerikai haderő célzott csapásokra készül, amelyeknek gyorsan kell végezniük a rezsimmel, még mielőtt az arab ország a katonai támadás hatására megindul a széthullás útján, mert egy ilyen fejlemény Washington számára sem kívánatos – idézte a lap.
Ugyancsak a Háárec jelentette, hogy Eli Jisai belügyminiszter egy olyan állami hivatal létrehozását tervezi, amely „akár több százezer ember egyidejű elhalálozása esetén is képes irányítani, szervezni az áldozatok azonosítását és eltemetését”.
E hivatal tevékenységére akkor lenne szükség, ha nagyszabású merényletet követnének el Izrael ellen, vagy katonai támadás érné az országot nem hagyományos fegyverekkel – idézte a lap a belügyminisztert.
Tony Blair brit miniszterelnök tegnap felszólította a nemzetek közösségét: tartsák továbbra is nyomás alatt Bagdadot, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei valóban visszatérhessenek Irakba és elvégezhessék munkájukat. A brit kormányfő úgy vélekedett, Szaddám Huszeint a nemzetközi nyomás késztette álláspontjának megváltoztatására.
Szaddám Huszein szava semmit sem ér – szögezi le tegnapi szerkesztőségi cikkében a Financial Times, amely szerint erősen gyanítható, hogy az iraki vezetőnek a fegyverzetellenőrök visszatérésével kapcsolatos engedménye csupán időnyerésre irányuló taktika. Mindezzel együtt úgy véli: most, hogy Bagdad készséget mutatott az ENSZ-ellenőrök feltétel nélküli visszatérésének megengedésére, a Biztonsági Tanácsnak és a nemzetközi közösségnek ki kell kényszerítenie az ígéret beváltását.
A lap valószínűnek tartja, hogy Bagdad a Biztonsági Tanács tagjainak megosztásában reménykedik, s ez utóbbinak máris vannak jelei. Az Egyesült Államoknak például feltett szándéka, hogy egy újabb BT-határozattal veszi elejét az ellenőrzések elszabotálására irányuló korábbi iraki taktika megismétlésének. Oroszország ezzel szemben azt hangoztatja, hogy nincs szükség újabb határozatra. Hasonlóképpen vélekedik a Libération is. A francia lap szakértője, Jean-Pierre Perrin tegnapi cikkében úgy vélte, egyelőre nehéz hitelt adni Szaddám Huszein bejelentésének, s „időnyerő piruettezésként” értelmezi az iraki elnök meglepő döntését.
Eközben Richard Butler, az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrző bizottságának volt vezetője „alattomosnak” nevezte az ellenőrök beengedésére vonatkozó iraki javaslatot, mert szerinte Bagdad nem garantálja a feltétel nélküli ellenőrzést. Butler, aki 1997 és 1999 között állt a bizottság élén, a CNN-nek úgy nyilatkozott: bár szépen hangzik, hogy az ellenőrök feltétel nélkül visszatérhetnek Irakba, arról azonban a levélben nincs szó, hogy feltétel nélkül végezhetik munkájukat, oda mennek és akkor, ahová és amikor csak akarnak. „Irak alapállása, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverei. Ez azonban hazugság” – mondta Butler.
Washingtonban egyre konkrétabb formákat ölt a németekkel szembeni kritika. Gerhard Schröder német kancellár szerint a háborúellenes taktika a kormány Irak-politikájának helyességét bizonyítja. Ugyanakkor az amerikai védelmi minisztérium tanácsadója, Richard Perle annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Schröder a választási harc frontján feláldozza a német–amerikai barátságot. Richard Perle csak folytatta a Bush elnök közvetlen környezetéből indult és a New York Timesban napvilágot látott bírálatot: „Az elnök a jövőben nem fogja túl komolyan venni Schrödert.”
Mohammed Hatami és Kofi Annan ENSZ-főtitkár kedd esti telefonbeszélgetésében az iráni elnök bejelentette, országa ellenzi az egyoldalú amerikai katonai akciót Irak ellen, de egyben felszólítja Bagdadot, hogy tartsa tiszteletben az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait.
Arthur Miller a demokráciát félti. Az amerikai drámairodalom élő klasszikusa, Arthur Miller szerint egy évvel a tavaly szeptemberi terrormerényletek után, egy Irak elleni háború küszöbén már azt sem lehet kizárni, hogy a Bush-kormányzat a rossz emlékű mccarthyzmus eszköztárához nyúl, hogy ébren tartsa a militarista szemléletű újnacionalizmust. Tapasztalatai szerint 2001. szeptember 11. után egész Amerikát magával ragadta valamiféle militarizmussal átitatott nacionalista szellemiség. Az egy éve történt események után az értelmiség körében nem zajlott le átfogó és mélyre ható vita, de a hatalmon lévő politikusokkal színvonalas eszmecserére nem is volt mód, jelentette ki Miller. A szerző keserű értékelése szerint a Bush-kormányzat tevékenységének „hála”, az Egyesült Államoknak ma már egyetlen szövetségese sincs a világon, tökéletesen elszigetelődött, egyik ballépést a másik után követi el, s ezért egy napon igen nagy árat fizethet. (MTI)
Oroszország
Moszkva vészjósló bejelentést tett
