Zeman visszatérhet

Prága. Václav Havel utódjának kérdése foglalkoztatja ma – a kormány sorsának alakulása mellett – a leginkább a politika iránt érdeklődő cseh közéletet. A köztársasági elnök megbízatása ugyanis a jövő év februárjában lejár, s noha ötletekben nincs hiány, a jelek szerint az új államfő személyének kiválasztása nehéz feladatnak tűnik. Eddig tizenkét politikus, tudós, jogász, teológus, filozófus és művész neve merült fel a legmagasabb közjogi méltóság tisztének betöltésével kapcsolatban, ám egyelőre egyikőjük körül sem körvonalazódik parlamenti konszenzus.
Ismeretes, hogy 1998-ban Václav Havel az államfői poszt betöltésére elfogadhatónak tekintette például Madleine Albrightot, a Clinton-kormányzat cseh származású külügyminiszterét, vagy Petr Pithartot, a felsőház elnökét, valamint Petra Buzkovát, a jelenlegi kormány oktatási miniszterét. Az említettek közül egyedül a 61 éves Pithart – a KDU–Csehszlovák Néppárt jelöltje – vállalná is az elnöki posztot. Ha a szociáldemokrata párt képtelen lenne saját jelöltjét elfogadtatni, megtörténhet, hogy kompromisszumként Pithart lesz Havel utódja. Neku ugyanakkor sebezhető pontja, hogy 1960–68 közt tagja volt a kommunista pártnak.
Az államfői tisztségért folyó küzdelemben a legaktívabb a szociáldemokrata párt. A pártvezetés egy része néhány területi szervezet támogatásával Milos Zeman exkormányfőt jelölné a magas posztra. Ugyanis Zeman megváltoztatta elképzelését, hogy véglegesen visszavonul a magas politikából, s jelezte: más jelölt megfelelő támogatásának hiányában, és ha erre pártja is felkéri, vállalná az államfői jelölést. Zeman visszatérésének lehetősége riadalmat keltett a szociáldemokrata párt vezetésében, hiszen a többség számára elképzelhetetlen, hogy a nemzetközi kapcsolatokban is kínos helyzeteket előidéző stílusáról elhíresült politikus lépjen az államalapító Masaryk és Havel helyébe. Amíg Spidla miniszterelnök csapata az akadémiai körökben keresi a megfelelőnek tűnő jelölteket, Zeman hívei pártreferendumot szorgalmaznak a jelölésről, bízva abban, hogy a szókimondó expártelnök nagy népszerűségnek örvend a tagság közt.
A két szárny közötti kompromisszum eredményeképpen a párt államfőjelöltjeinek listáját nem- csak a párt, de az egész ország nyilvánossága elé bocsátják, s a közvélemény preferenciái alapján döntenek a jelölt személyéről. Spidla kiszemeltjei közt emlegetik Otokar Motejl jelenlegi ombudsmant, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, legújabban pedig Jaroslav Bures előző igazságügy-minisztert.
Jóllehet a parlamenti választások előtt népszerű ígéret volt a közvetlen államfőválasztás feltételeinek megteremtése, a jelek szerint Havel utódjáról mégsem az állampolgárok, hanem a politikai pártok döntenek. Ősszel esedékes a szenátus egyharmadának a választása, s mivel az államfő személyéről a parlament mindkét háza egyszerre szavaz, nagyon fontos tényezővé válik a felsőház módosuló összetétele. A jobboldal megerősödésében bízik az ODS is, amely Václav Klaust szeretné látni az államfői székben.