A Fidesz visszautasítja az MSZP vádjait

Medgyessy Péter miniszterelnök előzetes felhatalmazást akar kapni a népszavazással az európai uniós csatlakozási szerződés aláírásához. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a kormány eredeti tervével ért egyet, amely szerint a népszavazást a szerződés parafálása után kell megtartani; március 15-én semmiképpen nem kerülhet sor a referendumra.

Nem hagyja magát zsarolni a kormány az alkotmánymódosítás ügyében, és lehet olyan pont, amikor az előre hozott választás az egyetlen megoldás az EU-csatlakozás biztosítására – fogalmazott Medgyessy Péter miniszterelnök tegnap reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. A kormányfő hangsúlyozta: bízik abban, hogy a Fidesz megszavazza az alkotmánymódosítást. Mint mondta, egy népszavazási döntés által biztosított felhatalmazással a háta mögött tudja igazán felelősen aláírni – előreláthatólag jövő áprilisban – az EU-csatlakozási szerződést, ezért van szükség arra, hogy előtte tartsák meg a referendumot.
Kovács László külügyminiszter a Bárándy Péter igazságügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: bízik abban, hogy „a Fidesz mérlegeli saját felelősségét, és a politikai zsarolásban nem megy el odáig, hogy nem szavazza majd meg az alkotmánymódosítást”.
Rossz előjelként értékelte, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök olyan feltételekhez szabta az alkotmánymódosítás elfogadását, amelyek szerinte nem kapcsolódnak a csatlakozáshoz. Kovács pozitívnak nevezte, hogy az alkotmánymódosítás ügyében az új időpontban javasolt egyeztetésre elmegy az ellenzék.
*
A külügyminiszter kijelentette: a kormány továbbra is a 2003. március 15-i időpontot tekinti a legjobb időpontnak a népszavazás kérdésében. Hogy ezen kell-e módosítani, az a következő napokban dől el – tette hozzá.
– Az arcátlanság netovábbja, hogy Kovács László, az MSZP elnöke a Fideszt vádolja az európai uniós csatlakozás ügyének elárulásával – jelentette ki tegnap Áder János. Kifejtette: az MSZP elnökének tudnia kellene, hogy a Fidesz politikusai már akkor a NATO- és az EU-csatlakozás ügye mellett törtek lándzsát, amikor ő még lelkes híve volt a KGST-nek és a Varsói Szerződésnek, és hetente járt Moszkvába egyeztetni. Emlékeztetett arra is: az Orbán-kormány idején huszonnégy fejezetet zártak le sikeresen a csatlakozási tárgyalások során.
Vissza kell térni az eredeti, a kormány korábbi tervezetében is felvázolt EU-csatlakozási menetrendhez, amely szerint először az uniós szerződést kell parafálni, majd az alkotmánymódosítás, illetve a népszavazás következik, amit a csatlakozási szerződés országgyűlési megerősítése, illetve kihirdetése követ – fogalmazott Áder. A politikus bemutatta az igazságügyi tárca júliusban készített tézisgyűjteményét, amelyben még ez a sorrend olvasható.
A tervezetből kiemelte azt a bekezdést, amely szerint a népszavazást az uniós szerződés létrehozásának napját követő hatodik vasárnapon kell megtartani. A frakcióvezető kizártnak tartja, hogy 2003. március 15-én népszavazást rendezzenek.
Kuncze Gábor SZDSZ-elnök a Magyarország EU-csatlakozásához szükséges alkotmánymódosítás kapcsán kijelentette: a népszavazásra a március 15-e megfelelő dátum. Hozzátette viszont, hogy másik időpontot kell abban az esetben keresni, ha az ellenzék nem hajlandó partner lenni a törvény módosításában, amely nem engedi meg a népszavazást a nemzeti ünnepen.
*
Csapody Miklós (MDF) azt indítványozza, hogy a magyar nemzeti lobogón jelenjen meg a köztársaság címere. A politikus az alkotmány módosítását célzó, az MDF-frakció által támogatott önálló képviselői indítványát már benyújtotta az Országgyűlésnek.