Az érték szolgálatában

A majdnem százötven évig működő Kilián Könyvkereskedés tulajdonosainak több megpróbáltatással kellett megküzdeniük. Előfordult, hogy az üzlet könyvállományát az árvíz tette tönkre, s volt, amikor a vásárlóközönség igénytelensége miatt kényszerültek potom áron megválni a szépirodalmi művektől. Mindezek ellenére a Kilián-dinasztia nem tért el eredeti célkitűzésétől: a klasszikus művek népszerűsítésére törekedett, mert ezeket tartotta alódi irodalmi értékűnek.

Pest-Buda leghosszabb ideig fennálló könyvkereskedése a Kilián testvérek nevéhez köthető. Az üzlet a régi Váci utcában volt, ahol a XVIII. század derekán több könyvesboltot is alapítottak. A Kilián Könyvkereskedés története 1789-től 1945-ig nyomon követhető. A bolt fordulatokban gazdag sorsa tehát 1789-ben kezdődött, amikor egy Stachel nevű bécsi könyvkereskedő úgy döntött, könyvesboltot alapít Pest-Budán. Bécsben virágzó üzletet vezetett, és úgy gondolta, hogy az akkor már egyetemi város kedvező befektetési helyszín lehet. Ráadásul a diákság száma – a nagyszombati egyetem áthelyezése miatt – folyamatosan emelkedett, és ez a körülmény a sikeres tankönyvkiadás lehetőségével kecsegtetett.
Stachel elhatározásának megvalósítása több akadályba ütközött. Az alapítási pályázatot a vármegye többször elutasította: féltették a konkurens könyvkereskedések megélhetését, de Stachel kivédte ezt. Érvelése szerint a könyvek nagyszámú terjesztése a felvilágosodás népszerűsítésével és a könyvárak csökkenésével jár.
Az ügy menetét a későbbi névadó, Kilián Ádám személye is gátolta. Stachel őt választotta társtulajdonosnak, hiszen már Bécsben is egy üzletben dolgoztak. Kilián ellen nem éppen makulátlan múltja miatt sokan tiltakoztak. Kilián házasságtöréssel kompromittált egy hölgyet, és városszerte kifüggesztett polgárpukkasztó plakátjai is ellenszenvet keltettek. Végül – minden gáncsoskodást legyőzve – 1789-ben megalakult Stachel és Kilián közös vállalkozása. 1794-ig vezették együtt az üzletet, utána Stachel Bécsbe helyezte vissza bázisát. Kilián Ádám új társa testvére, Kilián György lett, így a Váci utcai könyvkereskedés később a Kilián testvérek nevét viselte. A bolt könyvkiadással is foglalkozott. Kiadványaik közül érdemes kiemelni Gyöngyösi János 1802-ben megjelent összegyűjtött költeményeit, és a hazai könyvtermés kurrens bibliográfiáját, amely a magyarországi filológia első darabja volt. 1819-től Kilián György özvegye, Rozália vette át az üzletet. Őt az 1838-as árvíz tette próbára. A víz betört a bolt ablakain, és a könyvállomány háromnegyed részét megsemmisítette.
Később a Váci utcában egyszerre két Kilián-féle könyvkereskedés működött, ugyanis Rozália fia, György szintén üzletet nyitott. Az édesanya boltja 1853-ban csődbe jutott, György azonban 1874-ben bekövetkezett haláláig vitte tovább a könyvkereskedést. Üzlete a mai Idegennyelű Könyvesbolt helyén állt. György összesen 248 könyvet és folyóiratot adott ki, amelyek közül érdemes kiemelni a Bajza József által szerkesztett Kritikai Lapokat, az akkori magyar irodalom vezérfolyóiratát. Könyvkereskedése elsősorban tankönyvek forgalmazásából tartotta fenn magát. A magyar klasszikusok műveit a közönség nem kereste, így Kilián kénytelen volt olcsón kiárusítani a szépirodalmi remekműveket. Petőfi, Vörösmarty, Kazinczy „szellemi művei potom áron kínáltatnak” – jegyzi meg Toldy Ferenc. Kilián György felvirágoztatta az addig is jól működő könyvkereskedő-dinasztia tevékenységét. A bolt létét kockáztatva klasszikus, valamint tudományos munkákat népszerűsített. Nem engedett a tömegigénynek, a ponyvairodalmat száműzte kínálatából.
Később fia, Frigyes vitte tovább az üzletet 1907-ben bekövetkezett haláláig, akkor a felesége vette át. A dinasztia kihalt, a Kilián Könyvkereskedés eltűnt a Váci utcából. Helyét a Gschwindt könyvesbolt vette át, amely 1948-ig működött.