Az MSZP rögtönöz egyházpolitikájában

A jelenlegi kormánynak nincs kiforrott egyház-politikai koncepciója. Amíg az Orbán-kabinet már a hivatalba lépése előtt, részletesen kidolgozta az egyházakat érintő programját, addig a Medgyessy-kormány hat hónappal a megbízatása után sem tett le hasonló terveket az asztalra.

Öt alkalommal foglalkoztak az egyházi ügyekkel a választások óta a kormányzó pártok. Közvetlenül a választások után Csabai Lászlóné, Nyíregyháza szocialista polgármestere nyilvánosságra hozta pártjának azt a szándékát, hogy az egyházakat ki akarják zárni a címzett és céltámogatások jelenlegi rendszeréből. Semjén Zsolt emiatt a Házban interpellációt intézett Lamperth Mónika belügyminiszterhez, aki jelezte: mégsem változtatják meg a most is érvényben lévő rendszert. Ezt követően Szalay István, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi titkárságát irányító címzetes államtitkár bejelentette: a jogszabályokból törölni kívánja a „történelmi egyház” kifejezést. Az államtitkár azonban a heves tiltakozás miatt és a tények megismerése után, később kijelentette: ebben az ügyben „optikai csalódás áldozata” lett. Az oktatási tárca ezt követően emelte a pedagógusok fizetését, amelyből kimaradtak a hitoktatók. Pápai Lajos győri püspök erre úgy reagált: „a választások után az egyház a kormánytól megkapta az első pofont.” Semjén Zsolt a parlament elé terjesztette a hitoktatók béremelését szolgáló törvénymódosító javaslatot, amit a kormánytöbbség leszavazott. Az ügy később azzal oldódott meg, hogy az oktatási tárca a hitoktatókra is kiterjesztette a béremelést. A szociális törvény módosításának tervezete ellen a történelmi egyházak 1998 óta nem tapasztalt hevességgel tiltakoztak. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által kidolgozott javaslat ugyanis korlátozná az egyházaknak azt a jogát, amely alapján jelenleg részt vesznek a szociális alapellátásban. A tervezet révén a jövőben az egyházaknak az az alanyi joga is megszűnne, amely alapján eddig szociális intézményeket létesíthettek. Csak abban az esetben tehetnék ezt meg, ha ezt számukra a helyi önkormányzatok engedélyezik, és azok erről a jogukról lemondanak. A javaslat ezen kívül megszüntetné az Egyházi Fenntartók Tanácsát, s így azok az újonnan létrejövő Szociálpolitikai Tanácsnak sem lennének tagjai. Szeptember 26-án Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke levelet írt Csehák Judit miniszternek: „a tervezetet áttekintve döbbenten állapítottuk meg, hogy abból az egyházak – más törvényekben, nemzetközi szerződésekben, illetve a kormánnyal kötött egyedi megállapodásokban – biztosított alapjogok, bizonyos területeken pedig az egyházak autonómiájából adódó kedvezmények kikerültek.” Az ügyben a kormány még nem foglalt állást. Harrach Péter, az MKDSZ elnöke és Semjén Zsolt jelezte: ha az egyházak álláspontját is tükröző módosító javaslataikat a kormánytöbbség nem fogadja el, Alkotmánybírósághoz fordulnak. Szalay István államtitkár a múlt héten ismertette: elképzelése szerint a jövő évben úgynevezett egyházi nyilatkozó kártyát kellene kibocsátani annak érdekében, hogy reálisabban oszthassák szét a személyi jövedelemadó az egyházaknak felajánlott 1 százalékából befolyó öszszeg állami kiegészítését. Semjén szerint a javaslat megvalósítása rengeteg pénzbe kerülne, felesleges adminisztrációval járna, és nem adna a jelenlegi rendszernél pontosabb képet.