Baloldali előny Brazíliában

Lula a második legismertebb név Brazíliában a Coca-Cola után – vallják sokan Dél-Amerika legnagyobb országában. Lula nem más, mint a munkáspárti Luis Inacio da Silva, a vasárnapi választások nagy esélyese, akitől a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint aligha lehet már elvenni a győzelmet.

Csaknem százmillióan járulhatnak vasárnap az urnákhoz Brazíliában, hogy az elnök és az alelnök mellett a képviselőház, a helyi parlamentek és a kormányzók személyéről döntsenek. A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy az elnökválasztást illetően csak az okozhat izgalmakat, hogy sikerül-e Lula de Silvát első körben megválasztani. Az egykori szakszervezeti vezető ugyanis csaknem 29 százalékponttal előzi meg legfőbb riválisát, Jose Serrát, akit a leköszönő elnök, Fernando Henrique Cardoso centrista koalíciója támogat.
Igaz, az utóbbi időben némi meglepetést keltett, hogy a „Professzor” – ahogy Cardosót emlegetni szokták – többször is mintha Lula mellett foglalt volna állást. Nemrég például abbéli meggyőződését hangoztatta, hogy utóda kétséget kizáróan az ellenzéki de Silva lesz. „Brazília számára Lula több mint egy egyszerű jelölt, ő jelkép” – jelentette ki állítólag az elnök egy argentin delegációval találkozva. Jóllehet Cardoso később mindezt cáfolta, a tüske azért a Serra-hívekben maradt. A helyzetet csak tovább mérgesítette az a szóváltás, amely a két fő rivális között bontakozott ki. A kampány alatt ugyanis az egykori egészségügy-miniszter Serra többször ellenfele szemére vetette, hogy nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ám Cardoso elnök – kioktatva saját pártjának jelöltjét – leszögezte, hogy az elnöki poszthoz nem szükséges diploma.
Brazíliában a Cardoso-kormány érdemeit senki sem vitatja, hiszen az utóbbi években megállította a száguldó inflációt, emelte a szolgáltatások színvonalát, becsalogatta a befektetőket az országba. Kormányzása alatt növekedett a várható élettartam, csökkent a csecsemőhalandóság és több gyereket iskoláztak be, mint korábban valaha. A szociális egyenlőtlenségekkel azonban a jelek szerint Cardoso sem tudott mit kezdeni: a lakosságnak mindössze tíz százaléka rendelkezik a nemzeti jövedelemnek több mint a felével, ezzel szemben ma Brazíliában ötvenmillióan szegénységben, húszmillióan pedig kimondottan nyomorban élnek.
Hogy Lula képes lesz-e megbirkózni a gigászi feladattal, még kérdéses. Befektetők mindenesetre attól tartanak, hogy az egykori acélipari munkás és szakszervezeti vezető nem tudja majd menedzselni az országot, valamint annak 260 milliárd dolláros államadósságát, és a szociális szempontokat a piac követelte takarékosság, az adósságcsökkentés elé helyezi.