Belépő az EU-ba

Nem hivatalos hírek szerint az Európai Bizottság tisztviselői a tíz, csatlakozásra kijelölt ország közül Lengyelországnál némileg felkészültebbnek tartják Lettországot és Máltát, jobban értékelik nála Csehország, Észtország, Magyarország és Szlovákia teljesítményét, míg a legkiválóbbnak Ciprust és Szlovéniát tartják.

Jónak értékelte az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott országjelentését Lengyelország szempontjából Wlodzimierz Cimoszewicz. A lengyel külügyminiszter szerint a jelentés „négyes fölé” osztályzatot adott Lengyelországnak, minden tárgyalási területen előrelépést állapítva meg. A jelentés ugyanakkor a mezőgazdasági segélyalapok elosztását ellenőrző számítógépes rendszer bevezetésének késedelmére, az élelmiszerbiztonság javítására és a korrupció elleni küzdelem szükségességére hívta fel a figyelmet. Danuta Hübner, lengyel Európa-ügyi miniszter sajtótájékoztatóján elmondta: Varsó reményei szerint a csatlakozási szerződés aláírására 2003 márciusa és áprilisa fordulóján kerülhet sor. A politikai kritériumok teljesítését a jelentés jónak értékeli, az pedig nem meglepetés – mondta Hübner –, hogy szorgalmazza a köztisztviselői kar fejlesztését, az igazságszolgáltatás tökéletesítését és a korrupció elleni harc erősítését. A gazdasági kritériumok esetében a jelentés megerősítette, hogy Lengyelország jól működő piacgazdasággal rendelkezik, pozitívan értékelte képességét az uniós versenyben való helytállásra, bár felhívta a figyelmet a kohászat, a gyógyszer- és vegyipar szerkezetátalakítása folytatásának szükségességére.
A szlovák külügyminisztérium nyilatkozatban üdvözölte, hogy az Európai Bizottság elfogadta Szlovákia 2004-es EU-csatlakozását hivatalosan is javasló jelentést és a csatlakozás stratégiai dokumentumát. A szlovák külügyminisztérium kiegyensúlyozottnak látja a csatlakozás pozitív irányú fejleményeit méltányoló, egyszersmind a hiányosságokra is rámutató európai dokumentumokat, mert az azokban felsorakoztatott megállapítások szerint Szlovákia megfelel az EU politikai és gazdasági kritériumainak. Ezek szerint az országban sikerült stabilizálni a demokráciát, a jogállamot, az emberi és az alapvető szabadságjogokat szavatoló intézményrendszert. Olyan működő piacgazdaságot tudtak kialakítani, amely az utóbbi időben a makrogazdasági eredmények stabilizálásával utat nyitott a reformok folytatása előtt.
A cseh külügyminiszter tárgyilagosnak nevezte az Európai Uniónak Csehországgal foglalkozó új országjelentését. Csehország olyan jelentést kapott, amelyet nyugodtan az Európai Unióba való belépőnek tekinthetünk – jelentette ki Cyril Svoboda. A miniszter szerint a jelentés objektív tükre Csehország felkészültségének, s a haladás mellett a még meglévő gondokra is rámutat. Leszögezte, hogy ezek elsősorban a közkiadások, a romakérdés, a jogok betartása, a korrupció és az állami adminisztráció működésének hatékonysága terén találhatók.
***
Struccpolitika. Az EU-bővítés következő hullámába bekerülő tíz tagjelölt csatlakozása csaknem biztosra vehető ugyan, de az időzítés és a feltételek körül még kemény alkudozásokra lehet számítani – figyelmeztetett tegnap a Financial Times. A brit gazdasági napilap úgy véli, hogy bár a függőben lévő problémák egyike se megoldhatatlan, együttesen akár egy évvel – esetleg még tovább – is késleltethetik a bővítést. A francia Libération Struccpolitika című vezércikkében felettébb sajnálatosnak minősítette azt a középszerűséget, amely az egyszerre vakmerő és számtalan nagy lehetőséggel kecsegtető átalakulás előkészítésében ölt testet. A cikk szerzője, Patrick Sabatier szerint a bővítés akrobatikus mutatványnak ígérkezik, elsősorban a tagállamok vezetőinek kalmárszellemű számítgatásai miatt. Ilyen körülmények között nagyon is elképzelhető, hogy a tehetetlenség a 25 tagúra kiegészült szervezetre embóliaszerű csapást mér, s az EU a magát ökörnagyságúra felfújó mesebeli béka sorsára jut.