Csorbítani fogják az egyházak jogait

Éles hangon tiltakoznak a szociális törvény módosításának szövege ellen a történelmi egyházak. A tervezetet ma tekinti át a kabinet. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által kidolgozott javaslat korlátozná az egyházak ama jogát, amely alapján jelenleg részt vesznek a szociális alapellátásban. Kikerülnének azonban a más törvények, a kormánnyal kötött egyedi megállapodások, és nemzetközi szerződések – például a vatikáni szerződés – által biztosított alapjogok, valamint az egyházak autonómiájából adódó kedvezmények is. A tervezet révén a jövőben az egyházaknak az az alanyi joga is megszűnne, amely alapján eddig szociális intézményeket létesíthettek. A tervezet szerint ezt csak akkor tehetnék meg, ha ezt számukra a helyi önkormányzatok engedélyezik, és azok e jogukról lemondanak. A javaslat ezenkívül megszüntetné az Egyházi Fenntartók Tanácsát, s így azok az újonan létrejövő szociálpolitikai tanácsnak sem lennének tagjai.
Mint megírtuk, a tárca által kidolgozott módosítást a történelmi egyházak véleményezésre szeptember 24-én kapták kézbe azzal, hogy az álláspontjukat 26-ig juttassák el a tárcához. A felekezetek a nagyon rövid határidő ellenére a munkával elkészültek, és ezen a napon közös levélben fogalmazták meg az álláspontjukat.
A Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke által Csehák Judit miniszternek közösen írt dokumentum kísérő levelében olvasható: „a rendelkezésünkre álló rendkívül rövid idő alatt a tervezetet áttekintve döbbenten állapítottuk meg, hogy abból az egyházak – más törvényekben, nemzetközi szerződésekben, illetve a kormánnyal kötött egyedi megállapodásokban – biztosított alapjogok, bizonyos területeken pedig az egyházak autonómiájából adódó kedvezmények kikerültek. (…) Gondolni sem merünk arra, hogy az egyházak alapjogait csorbítani szándékozó tervezet tudatos. (…) Kérjük, hogy a tervezetet viszszavonni és az egyházakra vonatkozó hatályos szabályokat meghagyni szíveskedjék.” A levél kézhezvétele után a szociális tárca október elsején öszszehívott egy konzultációs megbeszélést, amely során egyértelművé vált, hogy a minisztérium ragaszkodik az eredeti szöveghez.
A felekezetek véleménye szerint az „egyházak, illetve azon belül működő egyházi jogi személyek ugyanazokat a szociális tevékenységeket elláthatják, mint az állami és önkormányzati intézmények. A feladatellátás alanyi jog, nem lehet előírni hozzá az önkormányzattal kötött feladatellátási vagy feladatátvállalási szerződést. Az egyházak által ellátott szociális tevékenység közszolgáltató tevékenységnek minősül, akár alap-, akár szakosított ellátásról van szó. A finanszírozási, és egyéb feltételeket az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján lehet csak meghatározni.” Lapunk kérdésére Veres András püspök elmondta: a törvényjavaslat nincs összefüggésben azzal az ígérettel, amit Medgyessy Péter és Kovács László a Magyar Katolikus Püspöki Kar állandó tanácsa előtt tett. Ezzel sérül az egyházak és a vallásos emberek szabadsága.
Semjén Zsolt, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának alelnöke döbbenetesnek nevezte a javaslat szövegét és szemléletét. Kijelentette: ha a tervezet révén az egyházi szociális intézményeket ki lehet szolgáltatni az adott önkormányzatok pillanatnyi politikai hangulatának – ami valójában az ellehetetlenítésükkel egyenlő –, akkor holnap ugyanezt meg lehet tenni az egyházi iskolákkal is. Ha a szociális törvény módosítása kapcsán meg lehet sérteni a protestáns egyházakkal kötött szerződéseket, illetve a szentszéki megállapodást, akkor ennek a folyamatnak nincs határa. Hozzátette: kifejezetten a rossz emlékű Állami Egyházügyi Hivatal gyakorlatát idézi az, hogy az egyházi intézményben dolgozó ellátottjogi képviselőnek nem az egyház lesz a munkáltatója. Jelezte, Harrach Péterrel módosító javaslatokat nyújt be az Országgyűléshez. Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára az MTI-nek elmondta: a szociális törvény módosítása a szektorsemlegességet képviseli.

Nyilatkozókártya. Szalay István, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi ügyekért felelős címzetes államtitkára elképzelése szerint a jövő év folyamán úgynevezett egyházi nyilatkozókártyát kellene kibocsátani annak érdekében, hogy reálisabban oszthassák szét a személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlott egy százalékából befolyó összeg állami kiegészítését. Véleménye szerint a kártyára azért lenne szükség, mert sem az szja-felajánlások eddig alapul vett aránya, sem a jelenlegi szabályozás, azaz a népszámlálás egyházi hovatartozásra vonatkozó eredménye nem ad megfelelő kiindulópontot az elosztáshoz. Az anonim jellegű egyházi nyilatkozókártyán nem tüntetnék fel az illető vallási hovatartozását, azon egyetlen kérdés szerepelne: „Ön szerint melyik az az egyház, amelyet az állam a törvényekben előírt módon preferálni köteles?” Semjén Zsolt szerint a javaslat megvalósítása rengeteg pénzbe kerülne, felesleges adminisztrációval járna, és nem adna a jelenlegi rendszernél pontosabb képet. Hozzátette: ezt a kérdést a magyar–vatikáni megállapodás is rögzíti, így annak felülvizsgálata nem az államtitkár, hanem a Külügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Mint fogalmazott: Szalay István nyilatkozata olyan, mintha a Honvédelmi Minisztérium egyik államtitkára felvetné, hogy újra kell tárgyalni a NATO-csatlakozás megállapodását.