Eredménytelen egyeztetés

A kormánypártok között sincs egyetértés az uniós csatlakozással összefüggő alkotmánymódosítás ügyében, az SZDSZ ugyanis elutasítja a népszavazás március 15-i időpontját – derült ki a tegnapi tárgyalás után, amelyen a Fidesz és az MDF nem vett részt.

Csak a kormánypártok vettek részt tegnap az európai uniós csatlakozással összefüggő alkotmánymódosításról tartott egyeztetésen Bárándy Péter igazságügy-miniszternél. A találkozó után a miniszter elmondta: a módosítás tervezetét ma beterjesztik a parlamentnek, annak ellenére, hogy a jövő héten újabb egyeztetést tartanak, amelyre várják az ellenzék képviselőit is.
Bárándy csak nagy vonalakban adott tájékoztatást arról, hogy milyen eredménnyel zárult az egyeztetés, mondván: a jövő heti megbeszélés előtt ez célszerűtlen és udvariatlan lenne. Információink szerint azonban az SZDSZ ellenzi, hogy március 15-re írják ki a népszavazást az EU-csatlakozásról. Arra hivatkoztak: ha törvény írja elő, hogy ünnepnapon nem lehet népszavazást tartani, akkor ezt be kell tartani, mert különben sérül a jogállamiság. A szabad demokraták egyébként is úgy vélik: a népszavazással meg kellene várni a csatlakozási szerződés áprilisban várható aláírását.
Az igazságügy-miniszter kifejtette: az egyeztetésen szóba került a kormány és a parlament viszonyának újraszabályozása is abban az értelemben, hogy milyen mértékben kapjon szabad kezet a kormány az uniós szervezetekkel tárgyalva. Bárándy elmondta: ma az eredeti normaszöveget nyújtják be a parlamentnek, de meg fogják találni a technikáját annak, hogy az egyeztetések eredményét átvezessék. Az ellenzék nyilatkozataira reagálva a miniszter elmondta: a kormánypártok is akkor kapták meg a tervezet szövegét, amikor az elkészült, azaz tegnap reggel nyolckor. Hangsúlyozta: az alkotmánymódosítás előkészítése nem most, hanem jóval korábban kezdődött. Bárándy és az egyeztetésen az MSZP-t képviselő Vastagh Pál is kiállt a március 15-i népszavazás mellett. Ugyanakkor elismerték: ezzel módosult a kormány eredeti „alkotmánymódosítás – csatlakozási szerződés – népszavazás” programja, mert így a referendum megelőzné a csatlakozási szerződés aláírását. Szerintük a választópolgároknak a csatlakozás tartalmi lényegéről kell véleményt nyilvánítaniuk, azaz hogy Magyarország tagja legyen-e az Európai Uniónak. Az SZDSZ-t képviselő Fodor Gábor csak annyit közölt: jó néhány kérdést át kell még tárgyalni, és ezek közé tartozik a népszavazás időpontja is.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő az egyeztetés kapcsán megjegyezte: az EU december közepén tartja a koppenhágai csúcstalálkozóját, ezért fontos lenne, hogy addig a parlament elfogadja a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást. Hozzátette: ha mindenki tartja magát a négypárti nyilatkozatban adott szavához, akkor december közepe előtt megszülethet az alaptörvény módosítása. Utalt rá: az európai uniós csatlakozással kapcsolatos ügydöntő népszavazást vállaltan szimbolikus jelentőségűnek tekinti a kormány.
Az alkotmánymódosítás és a népszavazás az uniós csatlakozás tárgyalási folyamatának vége, addig számos kérdést tisztázni kell, ezért hosszabb időre van szükség az egyeztetésekhez – hangsúlyozta Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. Emlékeztetett: csak tegnap reggel kapták kézhez a tervezetet, így arról érdemben nem tudtak volna véleményt alkotni, ezért nem vettek részt a tárgyaláson. Hozzátette: a december 31-i határidőt át lehet lépni, a négypárti egyezmény szövege szerint csupán „törekedni kell” arra, hogy addig elfogadják az alkotmánymódosítást.
A politikus kifejtette: még nem dőlt el, hogy a kormány teljesíti-e a négypárti megállapodásban vállalt kötelezettségeit, többek között a bérfelzárkóztatást, illetve a kis- és a középvállalkozók megerősítését.
– Az unió sem alakította ki eddig az álláspontját arról, hogy milyen támogatási rendszert alkalmaz majd a csatlakozó országok esetében – tette hozzá Áder, aki emlékeztetett arra: a parlamenti pártok által aláírt egyezmény értelmében az unióval folytatott tárgyalásokon el kell érni, hogy Magyarország ne kerüljön rosszabb helyzetbe a csatlakozás első évében, mint amilyenben az azt megelőző esztendőben volt. Az EU-népszavazás március 15-re tervezett időpontja kapcsán a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: az év első felében lévő 182 nap közül a kormánynak sikerült kiválasztania egy ünnepnapot, amelyen a törvény tiltja a referendum lebonyolítását.
Balsai István, az MDF frakcióvezetője szerint a kormány kapkodva terjesztette be az alkotmány módosítását célzó javaslatát. A tegnapi megbeszélésnek így – jegyezte meg a politikus – nem is lett volna sok „teteje”. Ismeretes, hogy az MDF nem vett rész
a tanácskozáson, mert tegnap mindössze néhány órával a tervezett négypárti találkozó előtt kapták kézhez az alkotmánymódosító dokumentumot. – Kíváncsian várom, miről tárgyalnak majd a pártok a jövő hétre előre jelzett újabb egyeztetésen, ha egyszer a kormány akkor már „kötve lesz saját javaslatához” – utalt a politikus arra, hogy Bárándy szavai szerint a kormány kedden benyújtja az indítványt a parlamentnek. Balsai ugyanakkor hiányolja az ellenzék által megfogalmazott és a négy parlamenti párt által korábban elfogadott igények – így a kis- és a középvállalkozásokra, a mezőgazdasági termelők támogatására vonatkozóak – törvényes feltételeit. Kifogásolta, hogy az előterjesztés olyan elemeket is tartalmaz, amelyek nem szükségesek az uniós csatlakozáshoz. Elfogadhatatlannak nevezte a népszavazás dátumára – 2003. március 15. – és a felteendő kérdésre vonatkozó passzusokat.

Vezércikk a 7. oldalon