Eva: lazítások és megszorítások

A mikro- és kisvállalkozások számára csábító alternatívát jelenthet az egyszerűsített vállalkozói adó januári bevezetése. A potenciális jelentkezők számát ugyanakkor jelentősen leszűkítheti, ha – az eredeti tervvel szemben – az adó- vagy járulékhátralék is kizáró okká válik. A jelenlegi változat szerint nem élhetnek az evával az adószámos magánszemélyek sem.

Formálódik az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvénytervezet végleges verziója: ez több ponton jóval engedékenyebb az előzetesen nyilvánosságra hozott változatoknál, ám még így is bőven tartalmaz olyan kikötéseket, amelyek kizáró okként felmerülhetnek.
Az eva koncepciója a „számlagyártás” legalább részleges megszüntetésére épül: a törvény célja az, hogy egy új átalányadó bevezetésével csökkentse a kisvállalkozások adminisztrációs terheit, az előzetesen megállapított adómérték révén pedig az érintett vállalkozók tiszta lelkiismerettel nézhetnek szembe az esetleges adóellenőrzésekkel. A tervezet elkészítésekor ugyanakkor gondolni kellett az államkassza érdekeire is, ezért számos, megkötést jelentő passzus is a törvénybe kerül.
Az első és legfontosabb kitétel az árbevétel kérdése. Az eredeti, bruttó tízmilliós árbevételi határon engedett a kormányzat, így jelen állás szerint az eva évi, általános forgalmi adóval együtt számolt 15 millió forintos árbevételig választható. Az adóalanyi kör is szélesedett az eredetihez képest: így választhatják az evát az egyéni vállalkozók, a közkereseti társaságok, a betéti társaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, a szövetkezetek, az erdőbirtokossági társulatok, a végrehajtói és ügyvédi irodák, illetve a szabadalmi ügyvivői irodák is.
Az adószámos magánszemélyek ugyanakkor nem tartoznak az evakörbe: ez azt jelenti, hogy csaknem nyolcvanezren nem élhetnek az új átalányadó lehetőségével, pont az eredetileg megcélzott szegmensből. A hetvennyolcezer nyilvántartott adószámos magánszemély jelentős része ugyanis nehezen költségelhető, szellemi szabadfoglalkozást végez, és árbevétele bőven a 15 milliós határ alatt van. Ha az adószámos magánszemély úgy is dönt, hogy az eva választhatósága érdekében még az idén változtat működési formáján – például egyéni vállalkozó lesz –, az új átalányadóra akkor is 2004-ig kell várnia.
Az egyéni vállalkozóknál feltételként szerepel, hogy legalább egy egész és egy töredék éve folyamatosan végezzék tevékenységüket, a társaságoknál pedig az, hogy ugyanennyi ideje változatlan szervezeti formában működjenek. Értelemszerűen kizárják az eva-körből azokat a vállalkozásokat, amelyek felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt állnak. Kizáró okot jelent az ismételt számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság is. (Ilyesmit az eva-alanynak sem éri meg majd begyűjteni, mert automatikusan négyévi kizárást jelent.)
A potenciális evakört derekasan leszűkítheti az az – egyébként teljesen logikus – ellenzéki módosító indítvány is, amely szerint kizárnák az evázók közül az adó- vagy járuléktartozással bíró adóalanyokat is. További megkötést jelent, hogy az új átalányadót választó egyéni vállalkozó csak akkor lehet adóalany, ha az a gazdasági társaság, amelyben netán 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik, nem kíván élni az eva nyújtotta lehetőséggel. Kizár a törvénytervezet bizonyos tevékenységi köröket is: nem választhatja az evát, aki az adott adóévben a jövedéki törvény hatálya alá eső vagy pénzügyi tevékenységet végez. A bruttó árbevétel 15 százalékát jelentő eva megfizetésével a vállalkozások kiváltják a társasági adót, az osztalék utáni személyi jövedelemadót, a cégautó adóját és az áfát is. (Az egyéni vállalkozóknál nem a társasági, hanem értelemszerűen a személyi jövedelemadót váltja ki az eva.)
Az evát választó vállalkozásnak jóval kevesebb adminisztrációs teendőjük lesz, főleg ha figyelembe vesszük a nyilvántartási kötelezettség jelentős mértékű szűkülését. Igaz, hogy az átalányadó alkalmazásának tényét minden év december 20-ig be kell jelenteni az adóhatóságnak, ám ezért cserébe a bevallás menete jelentősen leegyszerűsödik. A szokásos, leggyakrabban a minimálbér után befizetett járulékok lerovása után már csak az évi egy bevallás és a negyedévenkénti adóelőleg-fizetés marad fenn mint kötelezettség.
Az előterjesztést készítő pénzügyi tárca vezetői optimisták az új átalányadóval kapcsolatban: a kieső bevételeket szerintük nagyjából ellensúlyozzák azoknak a többletbefizetései, akik a „nyugodtabb lelkiismeret” és az egyszerűbb könyvelés érdekében vállalják a több adó megfizetését is. Az viszont, hogy ténylegesen hányan választják az evát, csak év végén derül ki: a különböző forrásokból származó becsléseknek igen nagy a szórása, a skála néhány tízezertől egészen félmillió potenciális adózóig terjed.
***
FONTOSABB FELTÉTELEK AZ EVÁNÁL
• max. bruttó 15 millió forint éves árbevétel
• legalább kétéves működés (az egyik tört év is lehet)
• változatlan szervezeti forma
• számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt
nem marasztalták el az evát választót
• nem állhat felszámolás vagy végrehajtás alatt
***
EVAALANY LEHET
• az egyéni vállalkozó
• a közkereseti társaság
• a betéti társaság
• a korlátolt felelősségű társaság
• a szövetkezet
• az erdőbirtokossági társulat
• a végrehajtói iroda
• az ügyvédi iroda
• a szabadalmi ügyvivői iroda