Per Stig Moeller az EU külügyminiszteri tanácsának luxembourgi ülésén folytatott vitákat összegezve megállapította, hogy a tanács a maga részéről elvégezte a feladat rá háruló részét, a többi már az állam- és kormányfők dolga lesz. A legutóbbi időkben azonban már nem merültek fel új elemek, nem maradtak megvizsgálandó ismeretlen tényezők – fűzte hozzá. Az EU soros elnöksége nevében nyilatkozó Moeller szerint egyetlen tagország sem vállalná magára azt a „történelmi felelősséget”, hogy ilyen közel a célhoz útját állja a megállapodásnak. A tizenötöknek a csütörtök-pénteki brüsszeli csúcson kellene megállapodásra jutniuk a csatlakozási tárgyalások legfontosabb nyitott kérdéseivel kapcsolatos közös álláspontjukról. Ez a feltétele annak, hogy – ígéretükhöz híven – még ebben az évben lezárhassák a tárgyalásokat a legfelkészültebb tagjelöltekkel.
Nyitott kérdések a bővítés finanszírozása, valamint a vele összefüggő intézményi rendelkezések ügyében maradtak. A külügyminiszterek is elsősorban ezeket tekintették át kedden, de a legfontosabb és legkényesebb problémákat – köztük az újonnan csatlakozó tagországoknak járó közvetlen mezőgazdasági támogatásokat – illetően az Európai Tanácsra, vagyis az állam- és kormányfőkre hagyták a döntést. Megállapodás született viszont három fontos területen: az új tagállamok nettó költségvetési pozíciójának kiszámítására javasolt módszerről, a legfontosabb intézményi rendelkezésekről, valamint arról, hogy egyetlen új tagállam sem lehet a közösségi költségvetés nettó befizetője.
Schüssel a bővítésről. Az osztrák kancellár szerint a bővítés kudarca nem csupán az EU legsúlyosabb válságához vezetne, hanem a tagjelölt államokban is drámai politikai destabilizációt idézne elő. Ausztria számára a bővítés önös érdekből stratégiailag és politikailag egyaránt fontos; Ausztriát a legközvetlenebbül érinti a bővítés és a legnagyobb haszonnal jár számára – mondta Wolfgang Schüssel. (MTI)
Előre megvan az ítélet a Trump-kormányzat elleni perben?
