Háziasított masztodoncsemete

Európa a most véget ért Párizsi Autószalonon csodálhatta meg először életnagyságban a hadiipar és az autógyártás keresztezésének legfrissebb gyümölcsét, a Hummer H2 luxusterepjárót. A H2 nem esett messze a fájától: bár jóval kisebb az univerzális katonai járműnél, megjelenésében így is brutálisabb bármely konkurensénél.

Egy újabb márka, amely egy háborúnak köszönheti létét és virágzását: a Jeep után a Hummer is elindult a kortalan legendává válás korántsem rögös útján. Sőt, a párhuzam folytatódik, hiszen míg az egykori Willys utódai már jó ideje a Chrysler lobogója alatt hódítanak, az eredetileg az AM General által jegyzett Hummer neve és az ahhoz kapcsolódó kereskedelmi jogok 1999 decembere óta a General Motorst gazdagítják. Gyakorlatilag a márka átvételével egy időben mutatták be a hétköznapi használatra alkalmatlan, de a tengerentúli milliomosok által mégis igen nagy becsben tartott H1-nél jóval visszafogottabb, és alig fele annyiba kerülő H2 luxusterepjárót is.
A H2 külsejében szinte semmit sem változott az elmúlt két év alatt. Nagy testvéréhez hasonlóan irtózik a lágy ívektől és a finom vonalaktól: a karosszéria fejlesztéséhez valószínűleg egyetlen vonalzó is elég volt a mérnököknek. A hatalmas ajtók és az autó méreteihez képest kifejezetten szűkre szabott ablakok fenyegetően brutális megjelenést kölcsönöznek a kis Hummernek.
Ehhez képest az utastér kifejezetten emberszabásúra sikerült. A kormánykerék, a műszerpark vagy a középkonzol kapcsolói stílusuk alapján a GM bármely modelljében helyet kaphatnának. Csak épp az arányok mások: a sebességváltó karja gigászi, a túlméretes kapcsolókat egymástól centiméteres távolságra helyezték el, mégis szinte elvesznek az irdatlanul széles középkonzolon. Ezt persze már csak a hagyománytisztelet indokolja, hiszen az eredeti Hummerrel ellentétben a hajtáslánc elemei már nem nyúlnak be az utasfülkébe. Ennek megfelelően várhatóan jóval több helyet nyújt majd a H2, mint az ergonómiát – és minden mást – sárba tipró nagy testvér.
Az alapkiépítésben ötszemélyes SUV felárért egyébként felszerelhető egy harmadik üléssorral is. Habár itt csak egy utas számára alakítottak ki helyet, bőven elférnének akár hárman is: a csomagtér űrtartalma már alaphelyzetben is meghaladja az 1100 litert, kétszemélyes változatban pedig egy közel 2,5 köbméteres barlang tárul fel nagyjából csípőmagasságban nyíló hátsó ajtó mögött.
De hát végtére is a luxusterepjárót nem cipekedésre találták ki. A sziklamászáshoz – erre különlegesen rövid terepfokozattal és minimális túlnyúlásokkal készítették fel a behemótot – és az aszfaltpusztításhoz – a közel háromtonnás szörny alig tíz másodperc alatt gyorsul százra – hatliteres V8-as dinoszaurusz szolgáltatja az erőt. Jelenleg egyébként kizárólag ezzel a 315 lóerős, 490 Nm nyomatékú OHV- benzinessel rendelhető a H2. Európában persze botorság lenne dízelmotor nélkül szerencsét próbálni, de erre bőven van még ideje a Hummernek: az itteni márkakereskedők 2003 vége felé kapják meg e modern őslény első példányait.