Eddig mindössze kormányzati elemzésnek nevezték azt a szociális partnerek számára eljuttatott, mintegy negyvenoldalas dokumentumot, amelyben a 3-4,5 százalékos ajánlat szerepelt. Kiss Péter foglalkoztatási és munkaügyi miniszter a Népszavának adott interjújában viszont hivatalos béremelési javaslatnak nevezte ezt. A miniszter elmondása szerint jövőre a gazdasági növekedésnek megfelelő reálbéremelés érhető el a versenyszférában a bruttó bérek 3-4,5 százalékos növelésével, míg a nemzetgazdaság egészében 6-7 százalékos lehet a reálbér-pozíció javulása.
Mindez feszült bértárgyalások képét vetítheti előre, hiszen bár az országos szakszervezeti konföderációk – mivel a kormány nem juttatta el időben számukra a szükséges sarokszámokat – egyelőre nem tudtak oldalálláspontot kialakítani, külön-külön már megfogalmazták a jövő évi béremeléssel kapcsolatos elképzeléseiket. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) például 6-7 százalékos reálbér-növekedést jelentő, 5 és 9 százalék közötti bruttó béremelést tart szükségesnek jövőre. Mivel a szakszervezetek számára is csalódást okoztak a kormány adójogszabályokkal kapcsolatos elképzelései – az ígéretekkel ellentétben a kormány például nem módosította az adókulcsokat –, az MSZOSZ azt szeretné elérni, hogy a keresetek nettó pozícióinak javítása érdekében a legfelső adókulcsot 1,5 millió forintos évi fizetés után alkalmazzák, az adójóváírás mértéke pedig igazodjon az új minimálbérhez.
Az Autonóm Szakszerveztek Szövetsége (ASZSZ) szerint a 2003-as bérajánlásnak mindenképpen két számjegyűnek kell lennie. Borsik János, az ASZSZ elnöke, a munkavállalói oldal soros elnöke szerint a kormányzati elképzelésekről szóló dokumentum nem tekinthető bérajánlásnak, ráadásul az abban foglaltak a munkavállalók többsége számára nem garantálnak nettó poziciójavulást. A főként közüzemi munkavállalókat tömörítő konföderáció ugyanakkor már korábban jelezte, hogy mivel a „köz nem osztható meg”, a közüzemekben dolgozók számára az átlagosnál magasabb béremelést tart indokoltnak 2003-ban.
Átlagosan legalább tizenhárom százalékos bérnövekedést tart szükségesnek jövőre a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A szakszervezeti konföderáció szerint a 2003-ra vonatkozó bértárgyalásokon a megtermelt javakon való méltányos osztozkodást és a bérek uniós felzárkóztatását kell képviselni. Mivel a konföderáció úgy véli, hogy a kormány 5 százalékos inflációs prognózisa alábecsüli a pénzromlás valódi mértékét – a Munkástanácsok szerint az várhatóan inkább 8-9 százalékos lesz –, a szövetség bruttó 13 százalékos átlagos bérnövekedést tart indokoltnak. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban október 31-én folytatódnak a bértárgyalások.
***
Megállapodás a Volánnál. Bérmegállapodás született a Volán társaságok érdekegyeztető fórumán tegnap, amelynek alapján az idei, az eredetileg jóváhagyott 10,34 százalékos béremelést 1,8 százalékkal megtoldják – tájékoztatott az ÁPV Rt. A közlemény szerint az ÁPV felkérésére a munkaadók és a munkavállalók képviselői októberben elkészítenek egy új kétéves bérfelzárkóztatási programot, amelyet az ÁPV Rt. beépít a társaságokra vonatkozó stratégiai koncepciójába. A bérmegállapodás az 1,8 százalékos többlet bérfejlesztési ajánlat mellett tartalmazza azt is, hogy a Volán-dolgozóknak évi húszezer forint nettó összegű béren kívüli juttatást fizetnek ki, s ez minden munkavállalót egyformán megillet. A munkavállalókat képviselő három szakszervezet elfogadta azt is, hogy a bérfejlesztés társasági szintű felhasználásáról a helyi érdekképviseletekkel egyeztetve döntsenek. A KKSZ tegnapi közleménye szerint az intézkedést a szakszervezet a 2002-es bérek korrekciójának tekinti és továbbra is fenntartja azon követelését, hogy az ágazat dolgozóinak kereseteit zárkóztassák fel a nemzetgazdasági, a szakmai, illetve az uniós átlaghoz. A közlemény leszögezi: az érdemi intézkedések ez évi elmaradása, vagy további halogatása esetén a KKSZ kész az érdekérvényesítés bármely formáját igénybe venni. (H. E–B. A.)
unió
Kiszelly Zoltán: Ideológia vezérli az uniós döntéshozatalt
