A támadás elkerüléséhez azonban – mint vélekedett a külügyminiszter – az ENSZ-nek olyan határozatot kell hoznia Irak ügyében, amely megfelelő új hatáskört ad a nemzetközi fegyverzetellenőröknek munkájuk elvégzésére, a tömegpusztító fegyverek feltérképezésére és azok leszerelésére. A brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államok – hasonlóan hazájához, Nagy-Britanniához – nem akar mindenáron háborút.
Az amerikai kormány szerint Szaddám Huszeint bukása után bíróság elé kell állítani legbelsőbb hatalmi körének tagjaival együtt emberiség ellen elkövetett bűncselekmények vádjával. Az 1993 óta „piszkos tizenkettőnek” nevezett legfelsőbb vezetők listáján Szaddám Huszeint két fia, Udaj és Kuszaj követi.
Washingtonban mindeközben Colin Powell amerikai külügyminiszter a német külügyek irányítójával, Joschka Fischerrel találkozott, annak érdekében, hogy „felmelegedést” érjen el az Irak-politika megítélése miatt lehűlt német–amerikai kapcsolatokban. Fisher még elutazása előtt megerősítette, hogy Németország nem vesz részt egy esetleges közel-keleti katonai műveletben.
*
A Perzsa-öböl térségében állomásozó amerikai erők parancsnoka személyesen felügyeli decemberben a katari al-Udeid támaszponton egy parancsnoki-vezetési központ kialakítását egy hadgyakorlat keretében. Tommy Franks hadseregtábornok Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján kitért a válasz elől, hogy a technika és a parancsnoki központ a gyakorlat után Katarban marad-e.
Nagy-Britannia csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz
