Jobboldali győzelem Lettországban

A mindössze tíz hónapja alakult Új Idők nyerte a lettországi parlamenti választásokat. A mandátumok több mint negyedét megszerző jobboldali formáció mellett további öt párt jutott be az országgyűlésbe.

Közel 24 százalékos eredményével már biztosnak tekinthető, hogy Einars Repse, bankárból lett politikus pártja, az Új Idők fogja vezetni a jobboldali pártokból alakuló kormánykoalíciót. A leendő kormányfő kijelentette, hogy több párttal kész együttműködni, de még nem ismert, hogy pontosan melyekkel. Valószínű, hogy az elmúlt négy évben a legtöbb mandátummal rendelkező, most viszont 15 százalékával csak harmadik helyezést elérő konzervatív Néppárt része lesz a szövetségnek. A száztagú Saeima balszárnyát képviselő, főleg a lakosság harmadát kitevő orosz nyelvű kisebbség által támogatott Emberi Jogokért az Egyesült Lettországban 24 mandátummal lett a második. Ez a párt különösen Rigában szerepelt jól, meg is nyerte a voksolást, ugyanis itt rendkívül nagy a nem lett lakosság aránya (Lettország összlakosságának csaknem negyed része orosz nemzetiségű, emellett még mintegy félmillió orosz ajkú lakosnak nincs állampolgársága és így szavazati joga sem.). Közel tíz százalékkal bejutott még a kereszténydemokrata Lettország Első Pártja, a közel ugyanennyi szavazatot kapott Zöldek/ Parasztszövetség, valamint az öt százalékot épphogy átlépő Haza és Szabadság Konzervatív Szövetsége.
A választásokon egyébként rendkívül magas volt a részvételi arány. Az 1,360 millió választásra jogosult polgár közül 990 ezer el is ment szavazni, így jóval 72 százalék fölé emelkedett az urnához járulási hajlandóság. A választások igazi vesztese a liberális Lett Út, amelyre negyedannyian szavaztak idén, mint négy évvel ezelőtt. Andris Berzins eddigi miniszterelnök pártja 4,86 százalékos eredményével így ki is szorult a Saeimából. A párt mélyrepülésének oka, hogy a nagymértékű korrupció s a keresetek lassú növekedése miatt a lakosság négyötödének nagyon kevéssé, vagy egyáltalán nem volt bizalma a vezetésben. Volt olyan felmérés, mely Kolumbiával helyezte egy szintre a Lettországban tapasztalható korrupciót. A tiszta múltú Einars Repse tehát jól taktikázott, amikor a törvénytelenségek felszámolását ígérte a választóknak.
A gazdasági növekedés amúgy igen magas, 7,6 százalékos volt az elmúlt évben, az átlagkeresetek azonban lassan növekedtek, a nyugdíjak összege pedig épphogy átlépte a havi száz eurót.
Az ENSZ ezért csak néhány hónapja sorolta Lettországot a fejlett országok közé, míg a másik két balti állam, Litvánia és Észtország már rég átlépte ezt a határt. Vaira Vike-Freiberga államfő szavazata leadása után optimistán nyilatkozott Lettország jövőjéről, mondván: „Már látszik a fény az alagút végén.” Kijelentését alátámasztja, hogy az előző évek legfőbb céljai már a közeljövőben teljesülhetnek, az ország ugyanis néhány héten belül a NATO, hazánkkal egy időben, 2004-ben pedig az Európai Unió tagja lesz.
A függetlenség visszanyerése, azaz 1990 óta negyedik alkalommal választottak képviselőket a lett törvényhozásba az alig 2,4 milliós balti államban. Az egykamarás parlament 100 képviselőjét általános, egyenlő és titkos szavazással választják négy évre.